Ugrás a tartalomra

Gyakorlati útmutató

Nemzeti eljárásrend: közbeszerzés az uniós értékhatár alatt

Mikor kell a Kbt. Harmadik Részét alkalmazni, mely beszerzésekre nem kell a törvényt alkalmazni az uniós értékhatár alatt, és milyen eljárások közül választhat az ajánlatkérő (110–117. §).

Frissítve: 2026. november 17.Tervezet – jogi felülvizsgálatra vár

Jogalap110. § · 111. § · 112. § (1) bekezdés · 114. § (1) bekezdés · 114. § (2) bekezdés · 114. § (4) bekezdés · 114. § (5) bekezdés · 115. § (1) bekezdés · 115. § (2) bekezdés · 116. § (1) bekezdés · 117. § (2) bekezdés · hivatalos szöveg

Az uniós értékhatár alatti, de a nemzeti értékhatárt elérő közbeszerzésekre a Kbt. Harmadik Része (110–117. §) vonatkozik, amelyet a gyakorlat nemzeti eljárásrendnek nevez. Az útmutatóból kiderül, mikor alkalmazandó, mely beszerzésekre nem kell a törvényt alkalmazni, milyen eljárások közül választhat az ajánlatkérő, és miben térnek el ezek az uniós eljárásrendtől.

Mikor alkalmazandó

A Harmadik Rész szerint kell eljárni az uniós értékhatárt el nem érő és egyben a nemzeti értékhatárt elérő értékű közbeszerzéseknél, az építési és a szolgáltatási koncesszió kivételével (Kbt. 110. §); a koncessziókra a Negyedik Rész vonatkozik (Kbt. 118. § (1) bekezdés). A Harmadik Rész akkor is alkalmazható, illetve kötelező, ha a törvény III. Fejezete ezt lehetővé teszi vagy előírja (Kbt. 110. §): az uniós értékhatárt elérő beszerzés leválasztott kis részeinél (Kbt. 19. § (4) bekezdés) és a 3. melléklet szerinti szociális és egyéb szolgáltatásoknál (Kbt. 21. § (2) bekezdés). Az ajánlatkérő akkor is jogszerűen jár el, ha a Harmadik Rész helyett a Második Részt alkalmazza (Kbt. 21. § (1) bekezdés). Az értékhatárokat az értékhatárokról szóló útmutató tartalmazza.

Kivételek az uniós értékhatár alatt

A 111. § azokat az uniós értékhatár alatti beszerzéseket sorolja fel, amelyekre a Kbt.-t nem kell alkalmazni (Kbt. 111. §). A gyakoribbak:

  • tankönyv az iskolai tankönyvellátás keretében, ha szerepel a tankönyvjegyzékben (Kbt. 111. § a) pont);
  • egyes 3. melléklet szerinti szolgáltatások – így az ellátási kötelezettség körébe tartozó, közfinanszírozott egészségügyi szolgáltatás, a szállodai és éttermi, a jogi és a járulékos közbeszerzési szolgáltatások (Kbt. 111. § c) pont) –, továbbá bármely 3. melléklet szerinti szolgáltatás, ha becsült értéke az ötvenmillió forintot nem éri el (Kbt. 111. § d) pont);
  • egyes élelmiszerek, például hideg élelmiszer és főzési alapanyag, zöldség és gyümölcs, tej és tejtermék, kenyér és pékáru, tojás (Kbt. 111. § f) pont);
  • az alaptevékenységhez szükséges irodalmi (szakirodalmi, tudományos) mű létrehozása, tanácsadói vagy személyi tolmácsolási tevékenység (Kbt. 111. § g) pont);
  • menetjegyek és bérletek (Kbt. 111. § h) pont);
  • könyvek, folyóiratok, elektronikus adatbázisok, kulturális javak és hangszerek (Kbt. 111. § n) pont);
  • épületre vonatkozó építészeti-műszaki, belsőépítészeti, településtervezési és tájrendezési tervezési szolgáltatás (Kbt. 111. § r) pont);
  • kutatás-fejlesztési vagy innovációs tevékenységhez közvetlenül kapcsolódó áruk és szolgáltatások (Kbt. 111. § v) pont).

A 19. § (4) bekezdése szerint leválasztott részekre e kivételek nem alkalmazhatók (Kbt. 19. § (5) bekezdés). A 9–14. § kivételei az értéktől függetlenül irányadók; ezeket a kivételekről szóló útmutató tárgyalja.

Két út: saját szabályok vagy a Második Rész eltérésekkel

Az ajánlatkérő választása szerint a 117. § szerint szabadon kialakított eljárást folytat le, vagy a Második Rész szabályai szerint jár el a 114–116. §-ban foglalt eltérésekkel (Kbt. 112. § (1) bekezdés). Közszolgáltatói szerződésnél a Második Részt a külön jogszabálynak megfelelően kell alkalmazni (Kbt. 112. § (2) bekezdés). A 113. § hatályon kívül van, arra eljárás nem alapozható.

A második úton az ajánlatkérő a 49. § eljárásfajtái közül választ (Kbt. 49. § (1) bekezdés); ezekről az eljárásfajtákról szóló útmutató szól. Mivel az eljárás során egyik eljárásfajtáról sem lehet a másikra áttérni (Kbt. 49. § (3) bekezdés), a választást érdemes már az előkészítés során meghozni és dokumentálni.

A 114. és a 114/A. § eltérései

  • Kizáró okok és alkalmasság. Az ajánlatkérő a 62–63. § kizáró okai közül egyet vagy többet előírhat, a 62. § (1) bekezdés h)–k) és m) pontja szerintieket – a hamis adatszolgáltatást, a jogtalan befolyásolást, az adóilletőséggel és az átláthatósággal kapcsolatos okokat, valamint az összeférhetetlenségből eredő versenytorzulást – köteles előírni; alkalmassági követelményt viszont nem köteles előírni (Kbt. 114. § (1) bekezdés).
  • Nyilatkozat és igazolás. Az egységes európai közbeszerzési dokumentum formanyomtatványa nem alkalmazandó: a gazdasági szereplő a 67. § (1) bekezdése szerinti nyilatkozatban csak arról nyilatkozik, hogy az alkalmassági követelmények teljesülnek, a részletes adatokat és az igazolásokat az ajánlatkérő 69. § szerinti felhívására nyújtja be (Kbt. 114. § (2) bekezdés). Az ajánlatkérő – az uniós értékhatárt elérő 3. melléklet szerinti szolgáltatások kivételével – azt is előírhatja, hogy az igazolásokat már az ajánlatban vagy a részvételi jelentkezésben kell benyújtani (Kbt. 114/A. § (1) bekezdés).
  • Közbeszerzési dokumentumok. Építési beruházásnál a közbeszerzési dokumentumokat – egyes hirdetmény nélküli tárgyalásos eljárások kivételével – kötelező rendelkezésre bocsátani; árubeszerzésnél és szolgáltatásnál a szerződéstervezet helyett a lényeges szerződéses feltételek is közölhetők (Kbt. 114. § (3) bekezdés).
  • Határidők. Nyílt, meghívásos és tárgyalásos eljárásban az ajánlattételi határidő árubeszerzésnél és szolgáltatásnál legalább tíz, építési beruházásnál legalább tizenöt nap; a részvételi szakaszban a megfelelő jelentkezéshez szükséges időt kell biztosítani (Kbt. 114. § (4) bekezdés). A közbeszerzési dokumentumok nem jelentős módosításakor a határidőt nem kell meghosszabbítani, ha a módosítást legkésőbb a lejárat napját megelőző harmadik napon megküldik, hirdetményköteles módosításnál legkésőbb az ötödik napon feladják (Kbt. 114. § (4a) bekezdés).
  • Eljárásfajták. Tárgyalásos eljárás és versenypárbeszéd bármely esetben alkalmazható (Kbt. 114. § (5) bekezdés). Hirdetmény nélküli tárgyalásos eljárás akkor is indítható, ha a nyilvánosan közzétett, bárki által igénybe vehető, kivételesen kedvező feltételek csak rövid ideig állnak fenn, az ellenszolgáltatás lényegesen a piaci ár alatt van, és e feltételek a Harmadik Rész szerinti eljárásban meghiúsulnának; ilyenkor is legalább három gazdasági szereplőt kell ajánlattételre felhívni (Kbt. 114. § (9) bekezdés, Kbt. 114. § (10) bekezdés).
  • Fenntartott részvétel. A részvétel joga fenntartható azoknak az ajánlattevőknek, amelyek előző évi, általános forgalmi adó nélküli árbevétele árubeszerzésnél és szolgáltatásnál a százmillió, építési beruházásnál az egymilliárd forintot nem éri el, ha alvállalkozóik és a kapacitást nyújtó szervezetek is megfelelnek e feltételnek (Kbt. 114. § (11) bekezdés); építési beruházásnál csak akkor, ha a becsült érték – egybeszámítás nélkül – nem haladja meg az ötszázmillió forintot (Kbt. 114. § (12) bekezdés).
  • Előzetes vitarendezés. A felhívással és a közbeszerzési dokumentumokkal kapcsolatban az ajánlattételi, illetve részvételi határidő lejártáig kezdeményezhető (Kbt. 114. § (13) bekezdés).
  • A becsült érték túllépése. Ha a nyertessel kötendő szerződés értéke meghaladná a becsült értéket, és az eljárásra alkalmazott szabályok erre az értékre nem lettek volna jogszerűen alkalmazhatók, az eljárást eredménytelenné kell nyilvánítani (Kbt. 114. § (8) bekezdés).

Építési beruházás háromszázmillió forint alatt (115. §)

Ha az építési beruházás becsült értéke nem éri el a háromszázmillió forintot, és a beszerzés nem részben vagy egészben európai uniós alapokból finanszírozott, az ajánlatkérő a nyílt vagy a hirdetmény nélküli tárgyalásos eljárás nemzeti eljárásrendbeli szabályait a 115. § eltéréseivel is alkalmazhatja, ha tudomása van a tisztességes versenyhez szükséges számú, teljesítésre képes gazdasági szereplőről (Kbt. 115. § (1) bekezdés). Ilyenkor:

  • hirdetmény helyett legalább öt gazdasági szereplőnek egyidejűleg, közvetlenül, írásban kell ajánlattételi felhívást küldeni; csak teljesítésre képes, szakmailag megbízható szereplő hívható fel, a kiválasztásnál lehetőség szerint biztosítani kell a mikro-, kis- és középvállalkozások részvételét, és a felhívottak körét lehetőség szerint változtatni kell (Kbt. 115. § (2) bekezdés);
  • alkalmassági követelmény nem írható elő (Kbt. 115. § (2) bekezdés);
  • a nyílt eljárás szabályainak alkalmazásakor a minimális ajánlattételi határidő nem alkalmazandó, és csak a felhívott szereplők tehetnek ajánlatot: egymással közösen nem, nem felhívott gazdasági szereplővel közösen igen (Kbt. 115. § (3) bekezdés, Kbt. 115. § (4) bekezdés);
  • az ajánlatkérő nem köteles újabb hiánypótlást elrendelni, ha arra egy hiánypótlásban benyújtott dokumentum vagy újonnan megnevezett gazdasági szereplő miatt lenne szükség (Kbt. 115. § (6) bekezdés);
  • a felhívást és a közbeszerzési dokumentumokat a megindítással egyidejűleg, a felhívott szereplők nevét és címét, valamint a bontási jegyzőkönyvet a bontás után haladéktalanul közzé kell tenni az EKR-ben (Kbt. 115. § (7) bekezdés);
  • a szerződéskötési moratórium az írásbeli összegezés megküldését követő öt nap (Kbt. 131. § (6) bekezdés), előzetes vitarendezés esetén a tíznapos szerződéskötési tilalom helyett is öt nap alkalmazandó (Kbt. 115. § (2) bekezdés), az eljárást lezáró döntés elleni jogorvoslati kérelem határideje pedig öt nap (Kbt. 148. § (4) bekezdés).

Az ilyen értékű építési beruházás hirdetménnyel induló eljárásban is beszerezhető (Kbt. 115. § (1) bekezdés).

Elektronikus licit (116. §)

Árubeszerzésnél az eljárás elektronikus licitként is lefolytatható: ebben az ajánlatkérő ajánlatok előzetes benyújtása nélkül tart elektronikus árlejtést, a nyílt eljárás nemzeti eljárásrendbeli szabályainak eltérésekkel való alkalmazásával és a kormányrendelet részletes szabályai szerint (Kbt. 116. § (1) bekezdés). Alkalmassági követelmény nem írható elő, a többváltozatú ajánlattételt ki kell zárni (Kbt. 116. § (2) bekezdés); a részvételhez regisztrációs kérelmet kell benyújtani, amely nem köthető ajánlati biztosítékhoz (Kbt. 116. § (3) bekezdés).

Saját beszerzési szabályok (117. §)

Az ajánlatkérő a Második Rész által nem kötött, önálló eljárási szabályokat is kialakíthat (Kbt. 117. § (1) bekezdés). Ezeket az eljárást megindító felhívásban kell megjelenítenie, a választott eljárásfajtáról nem térhet át másikra, és a felhívásnak biztosítania kell, hogy a gazdasági szereplők egyenlő eséllyel tehessenek ajánlatot (Kbt. 117. § (2) bekezdés). A felhívást a külön jogszabály szerinti minta szerinti hirdetményben kell közzétenni; tartalmaznia kell a szerződés legfontosabb részleteit, az értékelési szempontokat és módszert, valamint az ajánlattételi határidőt (Kbt. 117. § (3) bekezdés). Kizáró okként csak a törvényben meghatározott okok írhatók elő, a 62. § (1) bekezdés h)–k) és m) pontja szerintiek kötelezően (Kbt. 117. § (4) bekezdés). Biztosítani kell a megfelelő nyilvánosságot, az Európai Unióban letelepedett gazdasági szereplők részvételét, a megfelelő határidőket és a megkülönböztetésmentes műszaki leírást (Kbt. 117. § (5) bekezdés, Kbt. 117. § (6) bekezdés, Kbt. 117. § (7) bekezdés). Az eljárás eredményére kiható döntésekről legkésőbb három munkanapon belül írásban tájékoztatni kell az érintetteket, az elbírálás után pedig írásbeli összegezést kell küldeni minden ajánlattevőnek (Kbt. 117. § (8) bekezdés).

Szeretné, ha a közbeszerzési dokumentumait közzététel előtt ellenőriznék? Megmutatjuk, hogyan végzi ezt a Procurelex Ellenőrzés.

Bemutató kérése

Általános tájékoztatás a hatályos Kbt.-ről. Nem minősül jogi tanácsadásnak.