Ugrás a tartalomra

Gyakorlati útmutató

Közbeszerzési értékhatárok 2026

Az uniós és a nemzeti közbeszerzési értékhatárok 2026-ban, és hogy a becsült érték alapján a Kbt. melyik eljárásrendjét – a Második vagy a Harmadik Részt – kell alkalmazni.

Frissítve: 2026. november 17.Tervezet – jogi felülvizsgálatra vár

Jogalap4. § (1) bekezdés · 15. § (1) bekezdés · 15. § (3) bekezdés · 15. § (5) bekezdés · 21. § (1) bekezdés · 21. § (2) bekezdés · 19. § (4) bekezdés · 115. § (1) bekezdés · 118. § (1) bekezdés · 3. melléklet · hivatalos szöveg

Az értékhatár dönti el, hogy egy beszerzést közbeszerzési eljárásban kell-e megvalósítani, és ha igen, a Kbt. melyik eljárásrendje szerint. Ez az útmutató összefoglalja a 2026-ban irányadó uniós és nemzeti értékhatárokat, az általuk kijelölt eljárásrendeket és azokat az eseteket, amelyekben a törvény ettől eltérő szabályt ad. Az értékhatárt mindig a beszerzés becsült értékével kell összevetni; ennek kiszámítását a becsült értékről szóló útmutató mutatja be.

Kétféle értékhatár

A Kbt. kétféle értékhatárt ismer: az európai uniós jogi aktusban meghatározott uniós értékhatárokat és a központi költségvetésről szóló törvényben meghatározott nemzeti értékhatárokat (Kbt. 15. § (1) bekezdés). Az uniós értékhatárokat időszakonként az Európai Bizottság állapítja meg, és az Európai Unió Hivatalos Lapjában teszi közzé (Kbt. 15. § (2) bekezdés); a nemzeti értékhatárokat beszerzési tárgyanként évente a központi költségvetésről szóló törvény határozza meg (Kbt. 15. § (3) bekezdés). Az alkalmazandó értékhatárokat a Közbeszerzési Hatóság minden év elején közzéteszi a honlapján, az uniós értékhatárok forintösszegét az Európai Bizottság közleménye szerint (Kbt. 15. § (5) bekezdés).

Az 5–7. § szerinti ajánlatkérők az értékhatárt elérő értékű közbeszerzési szerződés, építési vagy szolgáltatási koncesszió megkötéséhez kötelesek közbeszerzési, illetve koncessziós beszerzési eljárást lefolytatni (Kbt. 4. § (1) bekezdés). A becsült értéket általános forgalmi adó nélkül kell számítani (Kbt. 16. § (1) bekezdés).

Uniós értékhatárok 2026–2027

  1. január 1-jétől 2027. december 31-ig az (EU) 2025/2150, 2025/2151 és 2025/2152 felhatalmazáson alapuló bizottsági rendelet szerinti értékhatárok irányadók. A forintösszegek az Európai Bizottság C/2025/5732 közleményén alapulnak; a Közbeszerzési Hatóság 2025. december 29-i, 2026. január 14-én javított közleménye így teszi közzé őket:
BeszerzésEuróForint
Építési beruházás; építési és szolgáltatási koncesszió5 404 0002 138 935 624
Árubeszerzés és szolgáltatás: minisztérium, a Kormány által kijelölt központi beszerző szerv140 00055 412 840
Árubeszerzés és szolgáltatás: a többi ajánlatkérő216 00085 494 096
A 3. melléklet szerinti szociális és egyéb szolgáltatások750 000296 854 500
Közszolgáltatói szerződés: árubeszerzés, szolgáltatás, tervpályázat432 000170 988 192
Közszolgáltatói szerződés: a 3. melléklet szerinti szolgáltatások1 000 000395 806 000

A 140 000 eurós értékhatár az 5. § (1) bekezdés a) és b) pontja szerinti ajánlatkérőkre vonatkozik (Kbt. 5. § (1) bekezdés a) pont, Kbt. 5. § (1) bekezdés b) pont).

Nemzeti értékhatárok 2026-ban

  1. január 1-jétől december 31-ig a Magyarország 2026. évi központi költségvetéséről szóló 2025. évi LXIX. törvény 75. §-a szerinti nemzeti értékhatárok alkalmazandók; ezek 2025-höz képest nem változtak.
Beszerzési tárgyÁltalánosKözszolgáltatói szerződés
Árubeszerzés20 millió Ft50 millió Ft
Szolgáltatás megrendelése20 millió Ft50 millió Ft
Építési beruházás60 millió Ft100 millió Ft
Szolgáltatási koncesszió30 millió Ft100 millió Ft
Építési koncesszió100 millió Ft200 millió Ft

A 2027. évi értékhatárokat a 2027. évi központi költségvetésről szóló törvény határozza meg (Kbt. 15. § (3) bekezdés).

Melyik eljárásrend alkalmazandó

Az uniós értékhatárt elérő vagy meghaladó értékű közbeszerzésre a Kbt. Második Részét, az uniós értékhatár alatti, de a nemzeti értékhatárt elérő értékű közbeszerzésre a Harmadik Részét kell alkalmazni, ha a törvény másként nem rendelkezik (Kbt. 21. § (1) bekezdés). A gyakorlat a kettőt uniós, illetve nemzeti eljárásrendnek nevezi.

A becsült értékAlkalmazandó szabályok
eléri vagy meghaladja az uniós értékhatártMásodik Rész (Kbt. 21. § (1) bekezdés)
az uniós értékhatár alatt van, de eléri a nemzeti értékhatártHarmadik Rész (Kbt. 110. §), a 111. § kivételeivel (Kbt. 111. §)
nem éri el a nemzeti értékhatárta Kbt. nem ír elő közbeszerzési eljárást (Kbt. 4. § (1) bekezdés)

Jogszerűen jár el az ajánlatkérő akkor is, ha ott, ahol a törvény a Harmadik Részt rendeli, a Második Rész szabályai szerint folytatja le az eljárást (Kbt. 21. § (1) bekezdés). Az értékhatártól független kivételeket, például a házon belüli szerződést, a kivételekről szóló útmutató tárgyalja.

Mi következik az eljárásrendből

Az uniós eljárásrendben a Második Rész szabályai teljes egészükben irányadók. Így például nyílt eljárásban az ajánlattételi határidő főszabályként legalább harminc nap (Kbt. 81. § (7) bekezdés), a gazdasági szereplő az egységes európai közbeszerzési dokumentumban nyilatkozik (Kbt. 67. § (1) bekezdés), tárgyalásos eljárás és versenypárbeszéd pedig csak a törvényben meghatározott feltételek fennállása esetén folytatható le (Kbt. 49. § (2) bekezdés).

A nemzeti eljárásrendben az ajánlatkérő vagy a 117. § szerint maga alakítja ki az eljárás szabályait, vagy a Második Rész szabályait alkalmazza a 114–116. § eltéréseivel (Kbt. 112. § (1) bekezdés). Az eltérések közül néhány:

  • alkalmassági követelményt nem kötelező előírni (Kbt. 114. § (1) bekezdés);
  • az Európai Bizottság egységes formanyomtatványa helyett a 67. § (1) bekezdése szerinti nyilatkozatot kell benyújtani (Kbt. 114. § (2) bekezdés);
  • az ajánlattételi határidő legalább tíz nap árubeszerzésnél és szolgáltatásnál, tizenöt nap építési beruházásnál (Kbt. 114. § (4) bekezdés);
  • tárgyalásos eljárás és versenypárbeszéd bármely esetben alkalmazható (Kbt. 114. § (5) bekezdés);
  • háromszázmillió forint alatti építési beruházásnál – ha a beszerzés nem részben vagy egészben uniós alapokból finanszírozott – legalább öt gazdasági szereplő közvetlen felhívásával induló eljárás is választható (Kbt. 115. § (1) bekezdés, Kbt. 115. § (2) bekezdés).

A részleteket a nemzeti eljárásrendről szóló útmutató mutatja be.

Különleges esetek

A 3. melléklet szerinti szolgáltatások. A 3. mellékletben felsorolt szociális és egyéb szolgáltatások (Kbt. 3. melléklet) – például egészségügyi, szociális, oktatási, kulturális, szállodai és éttermi, egyes jogi, valamint nyomozási és biztonsági szolgáltatások – közbeszerzésére a Harmadik Részt kell alkalmazni, a koncessziók kivételével (Kbt. 21. § (2) bekezdés). Az uniós értékhatár alatt egyik ilyen szolgáltatásra sem kell a Kbt.-t alkalmazni, ha becsült értéke az ötvenmillió forintot nem éri el (Kbt. 111. § d) pont), egyesekre – így a szállodai és éttermi, valamint a jogi szolgáltatásokra – pedig értéküktől függetlenül sem (Kbt. 111. § c) pont). A közétkeztetésre a kormányrendelet sajátos rendelkezéseit is figyelembe kell venni (Kbt. 21. § (6) bekezdés).

Koncessziók. Építési vagy szolgáltatási koncesszió beszerzésére a Negyedik Részt kell alkalmazni, ha a koncesszió becsült értéke eléri vagy meghaladja a nemzeti értékhatárt, a 3. melléklet szerinti szolgáltatásoknál pedig az uniós értékhatárt (Kbt. 21. § (3) bekezdés, Kbt. 118. § (1) bekezdés); ezekre a szolgáltatási koncessziókra nemzeti értékhatár nincs (Kbt. 15. § (4) bekezdés).

Közszolgáltatói szerződések. A közszolgáltatói szerződésre a fenti táblázatok közszolgáltatói értékei vonatkoznak. Az eljárás sajátos szabályait kormányrendelet határozza meg, és a Kbt.-t az abban foglalt eltérésekkel kell alkalmazni (Kbt. 21. § (4) bekezdés, Kbt. 198. § (1) bekezdés 4. pont); a közszolgáltató ajánlatkérő más célú beszerzésére a törvény általános szabályai irányadók (Kbt. 21. § (4) bekezdés).

Kis részek. Ha az egybeszámított becsült érték eléri vagy meghaladja az uniós értékhatárt, a Harmadik Rész szerinti eljárás alkalmazható azokra a részekre, amelyek becsült értéke árubeszerzésnél és szolgáltatásnál 80 000 eurónál (31 664 480 forintnál), építési beruházásnál 1 000 000 eurónál (395 806 000 forintnál) kevesebb, ha a leválasztott részek összértéke nem haladja meg a teljes becsült érték 20%-át (Kbt. 19. § (4) bekezdés).

Támogatott beszerzés. Az 5. § (1) bekezdése alá nem tartozó szervezet is köteles közbeszerzési eljárást lefolytatni, ha beszerzését az 5. § (1) bekezdése szerinti szervezet közvetlenül támogatja – az uniós értékhatárt elérő vagy meghaladó beszerzésnél többségi részben, az alatta lévő, de a nemzeti értékhatárt elérő vagy meghaladó beszerzésnél 75%-ot meghaladó mértékben –, és a beszerzés tárgya meghatározott építési beruházás (például mélyépítés, kórház, iskola, sportlétesítmény) vagy ahhoz kapcsolódó szolgáltatás (Kbt. 5. § (2) bekezdés). A nemzeti értékhatárt elérő vagy meghaladó, közvetlenül uniós forrásból finanszírozott szolgáltatásmegrendelésre – a Helyreállítási és Rezilienciaépítési Eszköz kivételével – szintén ez a kötelezettség vonatkozik (Kbt. 5. § (3) bekezdés).

További értékek a törvényben

A törvény az értékhatárokon kívül más összegekhez is köt szabályokat. A minisztérium, a Kormány által kijelölt központi beszerző szerv, valamint az állam és a költségvetési szervek – a helyi és a nemzetiségi önkormányzati költségvetési szervek kivételével – állami közbeszerzési szaktanácsadót kötelesek bevonni többek között az uniós értékhatárt elérő értékű árubeszerzésbe és szolgáltatásba, valamint a hétszázmillió forintot elérő értékű építési beruházásba (Kbt. 27. § (3) bekezdés).

Az értékhatárok a jogalapjukkal az értékhatárok oldalán is megtalálhatók; a gyakori kérdésekre a mikor kell közbeszerezni oldal válaszol.

Szeretné, ha a közbeszerzési dokumentumait közzététel előtt ellenőriznék? Megmutatjuk, hogyan végzi ezt a Procurelex Ellenőrzés.

Bemutató kérése

Általános tájékoztatás a hatályos Kbt.-ről. Nem minősül jogi tanácsadásnak.