Gyakorlati útmutató
Közbeszerzési értékhatárok 2026
Az uniós és a nemzeti közbeszerzési értékhatárok 2026-ban, és hogy a becsült érték alapján a Kbt. melyik eljárásrendjét – a Második vagy a Harmadik Részt – kell alkalmazni.
Jogalap4. § (1) bekezdés · 15. § (1) bekezdés · 15. § (3) bekezdés · 15. § (5) bekezdés · 21. § (1) bekezdés · 21. § (2) bekezdés · 19. § (4) bekezdés · 115. § (1) bekezdés · 118. § (1) bekezdés · 3. melléklet · hivatalos szöveg
Az értékhatár dönti el, hogy egy beszerzést közbeszerzési eljárásban kell-e megvalósítani, és ha igen, a Kbt. melyik eljárásrendje szerint. Ez az útmutató összefoglalja a 2026-ban irányadó uniós és nemzeti értékhatárokat, az általuk kijelölt eljárásrendeket és azokat az eseteket, amelyekben a törvény ettől eltérő szabályt ad. Az értékhatárt mindig a beszerzés becsült értékével kell összevetni; ennek kiszámítását a becsült értékről szóló útmutató mutatja be.
Kétféle értékhatár
A Kbt. kétféle értékhatárt ismer: az európai uniós jogi aktusban meghatározott uniós értékhatárokat és a központi költségvetésről szóló törvényben meghatározott nemzeti értékhatárokat (Kbt. 15. § (1) bekezdés). Az uniós értékhatárokat időszakonként az Európai Bizottság állapítja meg, és az Európai Unió Hivatalos Lapjában teszi közzé (Kbt. 15. § (2) bekezdés); a nemzeti értékhatárokat beszerzési tárgyanként évente a központi költségvetésről szóló törvény határozza meg (Kbt. 15. § (3) bekezdés). Az alkalmazandó értékhatárokat a Közbeszerzési Hatóság minden év elején közzéteszi a honlapján, az uniós értékhatárok forintösszegét az Európai Bizottság közleménye szerint (Kbt. 15. § (5) bekezdés).
Az 5–7. § szerinti ajánlatkérők az értékhatárt elérő értékű közbeszerzési szerződés, építési vagy szolgáltatási koncesszió megkötéséhez kötelesek közbeszerzési, illetve koncessziós beszerzési eljárást lefolytatni (Kbt. 4. § (1) bekezdés). A becsült értéket általános forgalmi adó nélkül kell számítani (Kbt. 16. § (1) bekezdés).
Uniós értékhatárok 2026–2027
- január 1-jétől 2027. december 31-ig az (EU) 2025/2150, 2025/2151 és 2025/2152 felhatalmazáson alapuló bizottsági rendelet szerinti értékhatárok irányadók. A forintösszegek az Európai Bizottság C/2025/5732 közleményén alapulnak; a Közbeszerzési Hatóság 2025. december 29-i, 2026. január 14-én javított közleménye így teszi közzé őket:
| Beszerzés | Euró | Forint |
|---|---|---|
| Építési beruházás; építési és szolgáltatási koncesszió | 5 404 000 | 2 138 935 624 |
| Árubeszerzés és szolgáltatás: minisztérium, a Kormány által kijelölt központi beszerző szerv | 140 000 | 55 412 840 |
| Árubeszerzés és szolgáltatás: a többi ajánlatkérő | 216 000 | 85 494 096 |
| A 3. melléklet szerinti szociális és egyéb szolgáltatások | 750 000 | 296 854 500 |
| Közszolgáltatói szerződés: árubeszerzés, szolgáltatás, tervpályázat | 432 000 | 170 988 192 |
| Közszolgáltatói szerződés: a 3. melléklet szerinti szolgáltatások | 1 000 000 | 395 806 000 |
A 140 000 eurós értékhatár az 5. § (1) bekezdés a) és b) pontja szerinti ajánlatkérőkre vonatkozik (Kbt. 5. § (1) bekezdés a) pont, Kbt. 5. § (1) bekezdés b) pont).
Nemzeti értékhatárok 2026-ban
- január 1-jétől december 31-ig a Magyarország 2026. évi központi költségvetéséről szóló 2025. évi LXIX. törvény 75. §-a szerinti nemzeti értékhatárok alkalmazandók; ezek 2025-höz képest nem változtak.
| Beszerzési tárgy | Általános | Közszolgáltatói szerződés |
|---|---|---|
| Árubeszerzés | 20 millió Ft | 50 millió Ft |
| Szolgáltatás megrendelése | 20 millió Ft | 50 millió Ft |
| Építési beruházás | 60 millió Ft | 100 millió Ft |
| Szolgáltatási koncesszió | 30 millió Ft | 100 millió Ft |
| Építési koncesszió | 100 millió Ft | 200 millió Ft |
A 2027. évi értékhatárokat a 2027. évi központi költségvetésről szóló törvény határozza meg (Kbt. 15. § (3) bekezdés).
Melyik eljárásrend alkalmazandó
Az uniós értékhatárt elérő vagy meghaladó értékű közbeszerzésre a Kbt. Második Részét, az uniós értékhatár alatti, de a nemzeti értékhatárt elérő értékű közbeszerzésre a Harmadik Részét kell alkalmazni, ha a törvény másként nem rendelkezik (Kbt. 21. § (1) bekezdés). A gyakorlat a kettőt uniós, illetve nemzeti eljárásrendnek nevezi.
| A becsült érték | Alkalmazandó szabályok |
|---|---|
| eléri vagy meghaladja az uniós értékhatárt | Második Rész (Kbt. 21. § (1) bekezdés) |
| az uniós értékhatár alatt van, de eléri a nemzeti értékhatárt | Harmadik Rész (Kbt. 110. §), a 111. § kivételeivel (Kbt. 111. §) |
| nem éri el a nemzeti értékhatárt | a Kbt. nem ír elő közbeszerzési eljárást (Kbt. 4. § (1) bekezdés) |
Jogszerűen jár el az ajánlatkérő akkor is, ha ott, ahol a törvény a Harmadik Részt rendeli, a Második Rész szabályai szerint folytatja le az eljárást (Kbt. 21. § (1) bekezdés). Az értékhatártól független kivételeket, például a házon belüli szerződést, a kivételekről szóló útmutató tárgyalja.
Mi következik az eljárásrendből
Az uniós eljárásrendben a Második Rész szabályai teljes egészükben irányadók. Így például nyílt eljárásban az ajánlattételi határidő főszabályként legalább harminc nap (Kbt. 81. § (7) bekezdés), a gazdasági szereplő az egységes európai közbeszerzési dokumentumban nyilatkozik (Kbt. 67. § (1) bekezdés), tárgyalásos eljárás és versenypárbeszéd pedig csak a törvényben meghatározott feltételek fennállása esetén folytatható le (Kbt. 49. § (2) bekezdés).
A nemzeti eljárásrendben az ajánlatkérő vagy a 117. § szerint maga alakítja ki az eljárás szabályait, vagy a Második Rész szabályait alkalmazza a 114–116. § eltéréseivel (Kbt. 112. § (1) bekezdés). Az eltérések közül néhány:
- alkalmassági követelményt nem kötelező előírni (Kbt. 114. § (1) bekezdés);
- az Európai Bizottság egységes formanyomtatványa helyett a 67. § (1) bekezdése szerinti nyilatkozatot kell benyújtani (Kbt. 114. § (2) bekezdés);
- az ajánlattételi határidő legalább tíz nap árubeszerzésnél és szolgáltatásnál, tizenöt nap építési beruházásnál (Kbt. 114. § (4) bekezdés);
- tárgyalásos eljárás és versenypárbeszéd bármely esetben alkalmazható (Kbt. 114. § (5) bekezdés);
- háromszázmillió forint alatti építési beruházásnál – ha a beszerzés nem részben vagy egészben uniós alapokból finanszírozott – legalább öt gazdasági szereplő közvetlen felhívásával induló eljárás is választható (Kbt. 115. § (1) bekezdés, Kbt. 115. § (2) bekezdés).
A részleteket a nemzeti eljárásrendről szóló útmutató mutatja be.
Különleges esetek
A 3. melléklet szerinti szolgáltatások. A 3. mellékletben felsorolt szociális és egyéb szolgáltatások (Kbt. 3. melléklet) – például egészségügyi, szociális, oktatási, kulturális, szállodai és éttermi, egyes jogi, valamint nyomozási és biztonsági szolgáltatások – közbeszerzésére a Harmadik Részt kell alkalmazni, a koncessziók kivételével (Kbt. 21. § (2) bekezdés). Az uniós értékhatár alatt egyik ilyen szolgáltatásra sem kell a Kbt.-t alkalmazni, ha becsült értéke az ötvenmillió forintot nem éri el (Kbt. 111. § d) pont), egyesekre – így a szállodai és éttermi, valamint a jogi szolgáltatásokra – pedig értéküktől függetlenül sem (Kbt. 111. § c) pont). A közétkeztetésre a kormányrendelet sajátos rendelkezéseit is figyelembe kell venni (Kbt. 21. § (6) bekezdés).
Koncessziók. Építési vagy szolgáltatási koncesszió beszerzésére a Negyedik Részt kell alkalmazni, ha a koncesszió becsült értéke eléri vagy meghaladja a nemzeti értékhatárt, a 3. melléklet szerinti szolgáltatásoknál pedig az uniós értékhatárt (Kbt. 21. § (3) bekezdés, Kbt. 118. § (1) bekezdés); ezekre a szolgáltatási koncessziókra nemzeti értékhatár nincs (Kbt. 15. § (4) bekezdés).
Közszolgáltatói szerződések. A közszolgáltatói szerződésre a fenti táblázatok közszolgáltatói értékei vonatkoznak. Az eljárás sajátos szabályait kormányrendelet határozza meg, és a Kbt.-t az abban foglalt eltérésekkel kell alkalmazni (Kbt. 21. § (4) bekezdés, Kbt. 198. § (1) bekezdés 4. pont); a közszolgáltató ajánlatkérő más célú beszerzésére a törvény általános szabályai irányadók (Kbt. 21. § (4) bekezdés).
Kis részek. Ha az egybeszámított becsült érték eléri vagy meghaladja az uniós értékhatárt, a Harmadik Rész szerinti eljárás alkalmazható azokra a részekre, amelyek becsült értéke árubeszerzésnél és szolgáltatásnál 80 000 eurónál (31 664 480 forintnál), építési beruházásnál 1 000 000 eurónál (395 806 000 forintnál) kevesebb, ha a leválasztott részek összértéke nem haladja meg a teljes becsült érték 20%-át (Kbt. 19. § (4) bekezdés).
Támogatott beszerzés. Az 5. § (1) bekezdése alá nem tartozó szervezet is köteles közbeszerzési eljárást lefolytatni, ha beszerzését az 5. § (1) bekezdése szerinti szervezet közvetlenül támogatja – az uniós értékhatárt elérő vagy meghaladó beszerzésnél többségi részben, az alatta lévő, de a nemzeti értékhatárt elérő vagy meghaladó beszerzésnél 75%-ot meghaladó mértékben –, és a beszerzés tárgya meghatározott építési beruházás (például mélyépítés, kórház, iskola, sportlétesítmény) vagy ahhoz kapcsolódó szolgáltatás (Kbt. 5. § (2) bekezdés). A nemzeti értékhatárt elérő vagy meghaladó, közvetlenül uniós forrásból finanszírozott szolgáltatásmegrendelésre – a Helyreállítási és Rezilienciaépítési Eszköz kivételével – szintén ez a kötelezettség vonatkozik (Kbt. 5. § (3) bekezdés).
További értékek a törvényben
A törvény az értékhatárokon kívül más összegekhez is köt szabályokat. A minisztérium, a Kormány által kijelölt központi beszerző szerv, valamint az állam és a költségvetési szervek – a helyi és a nemzetiségi önkormányzati költségvetési szervek kivételével – állami közbeszerzési szaktanácsadót kötelesek bevonni többek között az uniós értékhatárt elérő értékű árubeszerzésbe és szolgáltatásba, valamint a hétszázmillió forintot elérő értékű építési beruházásba (Kbt. 27. § (3) bekezdés).
Az értékhatárok a jogalapjukkal az értékhatárok oldalán is megtalálhatók; a gyakori kérdésekre a mikor kell közbeszerezni oldal válaszol.
Kapcsolódó oldalak
Szeretné, ha a közbeszerzési dokumentumait közzététel előtt ellenőriznék? Megmutatjuk, hogyan végzi ezt a Procurelex Ellenőrzés.
Bemutató kéréseÁltalános tájékoztatás a hatályos Kbt.-ről. Nem minősül jogi tanácsadásnak.