Gyakorlati útmutató
Becsült érték és egybeszámítás
Hogyan kell a Kbt. 16–19. §-a szerint megállapítani a közbeszerzés becsült értékét, mit kell egybeszámítani, és mikor szerezhetők be kis részek a Harmadik Rész szerint.
Jogalap16. § (1) bekezdés · 16. § (3) bekezdés · 16. § (4) bekezdés · 17. § (2) bekezdés · 17. § (5) bekezdés · 19. § (1) bekezdés · 19. § (2) bekezdés · 19. § (3) bekezdés · 19. § (4) bekezdés · 28. § (2) bekezdés · hivatalos szöveg
A becsült érték dönti el, hogy a beszerzés eléri-e az értékhatárt, és ha igen, melyik eljárásrend alkalmazandó. Ez az útmutató bemutatja, mit kell a becsült értékbe beleszámítani, hogyan kell számolni az egyes szerződéstípusoknál, mikor kell több beszerzést egybeszámítani, és mikor szerezhetők be kis részek a Harmadik Rész szerint. Az értékhatárokat az értékhatárokról szóló útmutató tartalmazza.
Mi a becsült érték
A közbeszerzés becsült értéke a beszerzés tárgyáért az adott piacon általában kért vagy kínált, általános forgalmi adó nélkül számított teljes ellenszolgáltatás, a 17–20. § szabályai szerint, a közbeszerzés megkezdésekor (Kbt. 16. § (1) bekezdés). A közbeszerzés megkezdése az eljárást megindító hirdetmény feladásának, hirdetmény nélkül induló eljárásban az eljárást megindító felhívás vagy a tárgyalási meghívó megküldésének időpontja (Kbt. 3. § 23. pont).
Az ajánlatkérő köteles a becsült érték meghatározása céljából külön vizsgálatot végezni és annak eredményét dokumentálni. Objektív alapú módszert alkalmazhat, így különösen indikatív ajánlatokat kérhet be, piackutatást végeztethet, igazságügyi szakértőt vehet igénybe, szakmai kamarák díjszabását vagy építési adatbázisát használhatja, vagy elemezheti korábbi, hasonló tárgyú szerződéseit (Kbt. 28. § (2) bekezdés). A módszerekről és a módszer megválasztásának szempontjairól a Közbeszerzési Hatóság útmutatót ad ki (Kbt. 16. § (5) bekezdés).
Mit kell beleszámítani
- az opcionális rész értékét, mennyiségi eltérés meghatározása esetén pedig a szerződésben megjelölt legnagyobb mennyiséget (Kbt. 16. § (1) bekezdés);
- a részvételre jelentkezőknek vagy az ajánlattevőknek fizetendő díjat vagy egyéb kifizetést (jutalékot) (Kbt. 16. § (2) bekezdés);
- részajánlattétel esetén minden rész értékét (Kbt. 16. § (3) bekezdés);
- építési beruházásnál a műszaki és gazdasági szempontból funkcionális egységet képező teljes beruházás ellenértékét, valamint a megvalósításhoz szükséges, az ajánlatkérő által rendelkezésre bocsátott áruk és szolgáltatások becsült értékét (Kbt. 17. § (5) bekezdés).
Ha az ajánlatkérő több különálló működési vagy szervezeti egységből áll, valamennyi egység beszerzési igényét együttesen kell figyelembe venni. Kivétel, ha az egység saját gazdasági szervezettel és működési költségvetése felett önálló rendelkezési joggal bír: ekkor a becsült érték az egység szintjén is meghatározható (Kbt. 16. § (4) bekezdés).
Számítás szerződéstípusonként
| Szerződés | Becsült érték |
|---|---|
| Dolog használatára vagy hasznosítására vonatkozó jog, legfeljebb egy évre | a szerződés időtartama alatti ellenszolgáltatás (Kbt. 17. § (1) bekezdés a) pont) |
| Ugyanez egy évnél hosszabb határozott időre | az időtartam alatti ellenszolgáltatás a becsült maradványértékkel együtt (Kbt. 17. § (1) bekezdés a) pont) |
| Ugyanez határozatlan időre vagy pontosan nem meghatározható lejárattal | a havi ellenszolgáltatás negyvennyolcszorosa (Kbt. 17. § (1) bekezdés b) pont) |
| Rendszeresen vagy időszakonként visszatérően kötött áru- vagy szolgáltatási szerződés | az előző naptári év azonos tárgyú szerződéseinek tényleges ellenszolgáltatása a következő év várható változásaival, vagy az első teljesítést követő tizenkét hónap, hosszabb szerződésnél a teljes időtartam becsült ellenszolgáltatása (Kbt. 17. § (2) bekezdés) |
| Teljes díjat nem tartalmazó szolgáltatási szerződés, legfeljebb négy évre | az időtartam alatti ellenszolgáltatás (Kbt. 17. § (3) bekezdés a) pont) |
| Ugyanez határozatlan időre vagy négy évnél hosszabb időre | a havi ellenszolgáltatás negyvennyolcszorosa (Kbt. 17. § (3) bekezdés b) pont) |
| Biztosítás; banki és pénzügyi szolgáltatás; tervezést is magában foglaló szolgáltatás | a díj, a jutalék, a kamat és az egyéb ellenszolgáltatások (Kbt. 17. § (4) bekezdés) |
| Keretmegállapodás; dinamikus beszerzési rendszer | az időtartama alatt kötendő szerződések becsült legmagasabb összértéke (Kbt. 18. § (1) bekezdés, Kbt. 18. § (2) bekezdés) |
| Innovációs partnerség | valamennyi szakasz kutatás-fejlesztési tevékenységének és a végén beszerzendő áruknak, szolgáltatásoknak, építési beruházásoknak a becsült legmagasabb összértéke (Kbt. 18. § (3) bekezdés) |
| Tervpályázat | a pályázóknak fizetendő díjak és kifizetések, valamint – ha a kiíró nem zárja ki – a 98. § (5) bekezdése szerinti hirdetmény nélküli tárgyalásos eljárásban megrendelendő szolgáltatás becsült értéke (Kbt. 18. § (4) bekezdés) |
A keretmegállapodás becsült értékét tehát nem a keretmegállapodás alapján kötött egyes szerződések értéke adja, hanem az időtartama alatt kötendő összes szerződés becsült legmagasabb összértéke (Kbt. 18. § (1) bekezdés). Az építési és a szolgáltatási koncesszió becsült értéke a koncessziós jogosult által a szerződés időtartama alatt várható teljes, általános forgalmi adó nélküli árbevétel (Kbt. 20. § (1) bekezdés); erre is alkalmazni kell a 19. § (1)–(3) bekezdését (Kbt. 20. § (3) bekezdés).
Egybeszámítás
Ha egy építési beruházás, ugyanazon közvetlen cél megvalósítására irányuló szolgáltatásmegrendelés, illetve azonos vagy hasonló felhasználásra szánt áruk beszerzése részekre bontva, több szerződés útján valósul meg, a becsült érték meghatározásához az összes rész értékét figyelembe kell venni (Kbt. 19. § (3) bekezdés). Szolgáltatásnál az ugyanazon közvetlen célra irányultságot az egyes szolgáltatások műszaki és gazdasági funkcionális egysége alapján kell vizsgálni (Kbt. 19. § (3) bekezdés).
Az egybeszámított érték határozza meg az alkalmazandó eljárásrendet akkor is, ha a részeket külön eljárásokban szerzik be; ez alól csak a kis részekre vonatkozó szabály enged kivételt (Kbt. 19. § (3) bekezdés, Kbt. 19. § (4) bekezdés). A rendszeresen vagy időszakonként visszatérően kötött szerződéseknél a 17. § (2) bekezdése adja meg, milyen időszak ellenszolgáltatásával kell számolni (Kbt. 17. § (2) bekezdés).
Tilalmak
Tilos a becsült érték meghatározásának módszerét a törvény megkerülése céljával megválasztani (Kbt. 19. § (1) bekezdés). Tilos a közbeszerzést oly módon részekre bontani, amely a törvény vagy az uniós értékhatárt elérő beszerzésekre vonatkozó szabályok alkalmazásának megkerülésére vezet (Kbt. 19. § (2) bekezdés). E tilalmat a külképviseletek, a szakképzési centrumok szakképző intézményei, az országgyűlési képviselőcsoportok keretei és egyes ügyészségi szervek beszerzéseinél egységenként külön kell alkalmazni (Kbt. 19. § (6) bekezdés).
Részajánlattétel
A részekre bontás tilalma nem zárja ki, hogy az ajánlatkérő egy eljárásban részajánlattételt biztosítson. Köteles megvizsgálni, hogy a beszerzés tárgyának jellege és a szerződéshez kapcsolódó körülmények lehetővé teszik-e a részekre történő ajánlattételt, és ha nem biztosítja, az eljárást megindító felhívásban meg kell adnia ennek indokát (Kbt. 61. § (4) bekezdés). Részajánlattétel esetén a becsült értéket, a tárgyat és a mennyiséget részenként is meg kell határozni (Kbt. 61. § (5) bekezdés), az eljárásrendet azonban az összes rész együttes értéke határozza meg (Kbt. 16. § (3) bekezdés, Kbt. 21. § (1) bekezdés).
Kis részek leválasztása: 19. § (4) bekezdés
Ha a közbeszerzés egybeszámított becsült értéke eléri vagy meghaladja az uniós értékhatárt, a Harmadik Rész szerinti eljárás alkalmazható azokra a szerződésekre, amelyekre mindkét alábbi feltétel teljesül (Kbt. 19. § (4) bekezdés):
- önmagában vett becsült értékük árubeszerzésnél és szolgáltatásnál 80 000 eurónál (31 664 480 forintnál), építési beruházásnál 1 000 000 eurónál (395 806 000 forintnál) kevesebb (Kbt. 19. § (4) bekezdés a) pont);
- a leválasztott részek összértéke nem haladja meg a teljes becsült érték 20%-át (Kbt. 19. § (4) bekezdés b) pont).
A forintösszegeket a Közbeszerzési Hatóság minden év elején közzéteszi (Kbt. 15. § (5) bekezdés). A leválasztott részekre a 111. § kivételei nem alkalmazhatók (Kbt. 19. § (5) bekezdés): az ilyen rész akkor sem mentesül a Kbt. alól, ha tárgya önmagában a 111. § valamely pontja alá tartozna.
Példa: egy építési beruházás egybeszámított becsült értéke 6 000 000 euró, ennek 20%-a 1 200 000 euró. Két, egyenként 500 000 eurós rész leválasztható és a Harmadik Rész szerint beszerezhető; a többi részre a Második Rész szabályai vonatkoznak.
Ha a szerződés értéke meghaladná a becsült értéket
A nemzeti eljárásrendben az ajánlatkérő köteles eredménytelenné nyilvánítani az eljárást, ha a legkedvezőbb ajánlatot tevővel kötendő szerződés értéke meghaladná a becsült értéket, és az eljárást olyan szabályok szerint indította meg, amelyek ezzel a szerződéses értékkel nem lettek volna jogszerűen alkalmazhatók (Kbt. 114. § (8) bekezdés). Ezért is érdemes a becsült értéket gondos, dokumentált vizsgálattal megállapítani (Kbt. 28. § (2) bekezdés). A nemzeti eljárásrend többi szabályát a nemzeti eljárásrendről szóló útmutató, a gyakori kérdéseket a mikor kell közbeszerezni oldal tárgyalja.
Kapcsolódó oldalak
Szeretné, ha a közbeszerzési dokumentumait közzététel előtt ellenőriznék? Megmutatjuk, hogyan végzi ezt a Procurelex Ellenőrzés.
Bemutató kéréseÁltalános tájékoztatás a hatályos Kbt.-ről. Nem minősül jogi tanácsadásnak.