Gyakorlati útmutató
Közbeszerzési eljárásfajták
A Kbt. hat eljárásfajtája – nyílt, meghívásos és tárgyalásos eljárás, versenypárbeszéd, innovációs partnerség, hirdetmény nélküli tárgyalásos eljárás –, felépítésük, és hogy melyik mikor alkalmazható.
Jogalap49. § (1) bekezdés · 49. § (2) bekezdés · 49. § (3) bekezdés · 81. § (1) bekezdés · 82. § (1) bekezdés · 85. § (2) bekezdés · 90. § (3) bekezdés · 95. § (1) bekezdés · 96. § (2) bekezdés · 98. § (2) bekezdés · 98. § (4) bekezdés · 103. § (1) bekezdés · hivatalos szöveg
Ez az útmutató a Kbt. hat eljárásfajtáját mutatja be: hogyan épülnek fel, melyik mikor alkalmazható, és mit kell a választásról rögzíteni. A leírás az uniós értékhatárt elérő eljárásokra vonatkozik; az értékhatár alatti eltéréseket a nemzeti eljárásrendről szóló útmutató foglalja össze.
Az eljárásfajták áttekintése
A közbeszerzési eljárás lehet nyílt eljárás, meghívásos eljárás, innovációs partnerség, tárgyalásos eljárás, versenypárbeszéd vagy hirdetmény nélküli tárgyalásos eljárás (Kbt. 49. § (1) bekezdés). Tárgyalásos eljárás, versenypárbeszéd és hirdetmény nélküli tárgyalásos eljárás csak a törvényben meghatározott feltételek fennállása esetén folytatható le, az innovációs partnerség pedig a törvényben meghatározott célra alkalmazható (Kbt. 49. § (2) bekezdés); a nyílt és a meghívásos eljáráshoz a Kbt. nem ír elő ilyen feltételt. Az eljárás során nem lehet áttérni egyik eljárásfajtáról a másikra (Kbt. 49. § (3) bekezdés).
| Eljárásfajta | Szakaszok | Megindítás | Alkalmazhatóság |
|---|---|---|---|
| Nyílt eljárás | egy | ajánlati felhívás (Kbt. 81. § (2) bekezdés) | nincs külön feltétel |
| Meghívásos eljárás | részvételi és ajánlattételi | részvételi felhívás (Kbt. 82. § (2) bekezdés) | nincs külön feltétel |
| Tárgyalásos eljárás | részvételi és ajánlattételi, tárgyalással | részvételi felhívás a jogcím megjelölésével (Kbt. 86. § (1) bekezdés) | meghatározott esetekben (Kbt. 85. § (2) bekezdés) |
| Versenypárbeszéd | részvételi, párbeszéd, ajánlattételi (Kbt. 90. § (2) bekezdés) | részvételi felhívás a jogcím megjelölésével (Kbt. 90. § (4) bekezdés) | ugyanezekben az esetekben (Kbt. 90. § (3) bekezdés) |
| Innovációs partnerség | eljárási és szerződéses (Kbt. 95. § (2) bekezdés) | részvételi felhívás; előzetes tájékoztatóval nem hirdethető meg (Kbt. 96. § (2) bekezdés) | piacon nem elérhető megoldás kifejlesztésére és beszerzésére (Kbt. 95. § (1) bekezdés) |
| Hirdetmény nélküli tárgyalásos eljárás | egy (Kbt. 98. § (1) bekezdés) | ajánlattételi felhívás; rendkívüli sürgősségnél tárgyalási meghívó vagy a tárgyalás megkezdése is (Kbt. 99. § (1) bekezdés) | kivételes, felsorolt esetekben (Kbt. 98. § (2) bekezdés) |
Nyílt és meghívásos eljárás
A nyílt eljárás egy szakaszból áll, és abban minden érdekelt gazdasági szereplő ajánlatot tehet (Kbt. 81. § (1) bekezdés); az ajánlattal együtt kell benyújtani az egységes európai közbeszerzési dokumentumot (Kbt. 81. § (3) bekezdés).
A meghívásos eljárás két szakaszból áll: a részvételi szakaszban az ajánlatkérő a részvételre jelentkezők alkalmasságáról dönt, és ebben a szakaszban ajánlatot tenni nem lehet; az ajánlattételi szakaszban csak az alkalmasnak minősített és felhívott jelentkezők tehetnek ajánlatot (Kbt. 82. § (1) bekezdés). Az ajánlatkérő keretszámot határozhat meg, amelynek legalább öt ajánlattevőt kell magában foglalnia, és biztosítania kell a valódi versenyt (Kbt. 82. § (4) bekezdés). A nem központi ajánlatkérő a meghívásos eljárást előzetes tájékoztatóval is meghirdetheti; ilyenkor a részvételi felhívást közvetlenül azoknak küldi meg, akik szándéknyilatkozatukat határidőben benyújtották (Kbt. 82. § (3) bekezdés). Sem a nyílt, sem a meghívásos eljárásban nem lehet tárgyalni (Kbt. 81. § (11) bekezdés, Kbt. 84. § (2) bekezdés).
Tárgyalásos eljárás és versenypárbeszéd
Mindkét eljárás kizárólag a következő esetekben alkalmazható (Kbt. 85. § (2) bekezdés, Kbt. 90. § (3) bekezdés):
- az ajánlatkérő igényeit nem lehet kielégíteni a piacon azonnal rendelkezésre álló kész megoldások kiigazítása, egyéni igényekhez alakítása nélkül (Kbt. 85. § (2) bekezdés a) pont);
- a beszerzés tárgya tervezést vagy innovatív megoldásokat tartalmaz (Kbt. 85. § (2) bekezdés b) pont);
- a szerződés jellegével, összetettségével vagy jogi és pénzügyi kialakításával kapcsolatos sajátos körülmények vagy kockázatok miatt előzetes tárgyalások nélkül nem választható ki a legkedvezőbb ajánlat (Kbt. 85. § (2) bekezdés c) pont);
- a műszaki leírást nem lehet kellő pontossággal elkészíteni a külön jogszabály szerinti szabványokra, európai műszaki értékelésre, közös műszaki előírásokra vagy műszaki referenciákra hivatkozással (Kbt. 85. § (2) bekezdés d) pont);
- a megelőző nyílt vagy meghívásos eljárás azért lett eredménytelen, mert kizárólag érvénytelen ajánlatokat nyújtottak be, vagy mert fedezethiány miatt nyilvánították eredménytelenné, és minden ajánlat meghaladta a rendelkezésre álló anyagi fedezetet (Kbt. 85. § (2) bekezdés e) pont, Kbt. 75. § (2) bekezdés b) pont).
A tárgyalásos eljárás részvételi felhívásában fel kell tüntetni az alkalmazás jogcímét (Kbt. 86. § (1) bekezdés); a keretszám felső határa itt legalább három (Kbt. 86. § (3) bekezdés). Az ajánlatkérő a közbeszerzési dokumentumokban meghatározza azokat a minimumkövetelményeket, amelyekről nem fog tárgyalni (Kbt. 87. § (1) bekezdés), és a tárgyalás során sem ezek, sem az értékelés szempontjai vagy módszere nem változhatnak (Kbt. 88. § (6) bekezdés). Ha a felhívásban fenntartotta a lehetőséget, tárgyalás nélkül, az első ajánlatok alapján is befejezheti az eljárást (Kbt. 87. § (6) bekezdés); egyébként végleges ajánlatot kell kérni (Kbt. 87. § (7) bekezdés).
A versenypárbeszédben az ajánlatkérő a kiválasztott jelentkezőkkel a beszerzés tárgyának, a szerződés típusának és feltételeinek pontos meghatározása érdekében folytat párbeszédet, majd ajánlatot kér (Kbt. 90. § (1) bekezdés). Az ajánlatokat csak a legjobb ár-érték arányt megjelenítő szempontrendszer alapján lehet értékelni (Kbt. 90. § (6) bekezdés).
Innovációs partnerség
Az innovációs partnerség célja egy innovatív termék, szolgáltatás vagy építési beruházás kifejlesztése és az eredményként létrejövő áruk, szolgáltatások vagy építési beruházások ezt követő beszerzése, ha azok megfelelnek a partnerségi szerződésben megállapított teljesítményszinteknek és maximális költségeknek (Kbt. 95. § (1) bekezdés). Az ajánlatkérő igényét olyan megoldásra határozza meg, amely a piacon nem áll rendelkezésre, az eljárásfajta választását a beszerzés tárgya újszerűségének ismertetésével indokolja, és a szerződéses feltételekben részletesen rendezi a szellemi alkotásokhoz fűződő jogokat (Kbt. 96. § (2) bekezdés). A partnerségi szerződés megkötésére – eltérésekkel – a tárgyalásos eljárás szabályai irányadók (Kbt. 96. § (1) bekezdés), és az értékelés csak a legjobb ár-érték arányon alapulhat (Kbt. 96. § (4) bekezdés).
Hirdetmény nélküli tárgyalásos eljárás
Egy szakaszból álló eljárás, amelyben az ajánlatkérő az ajánlattételre felhívott ajánlattevőkkel tárgyal a szerződés feltételeiről (Kbt. 98. § (1) bekezdés). Csak a törvényben felsorolt esetekben alkalmazható:
- ha a korábbi nyílt vagy meghívásos eljárás kizárólag érvénytelen ajánlatok vagy fedezethiány miatt lett eredménytelen, a feltételek lényegesen nem változtak, és az ajánlatkérő a korábbi eljárás mindazon és csak azon ajánlattevőit hívja meg, amelyek ajánlata nem kizárás vagy az alkalmassági követelmények nem teljesítése miatt érvénytelen, és formailag megfelelt (Kbt. 98. § (2) bekezdés a) pont);
- ha a nyílt vagy meghívásos eljárás azért volt eredménytelen, mert nem nyújtottak be ajánlatot vagy részvételi jelentkezést, vagy csak alapvetően nem megfelelőt, és a feltételek lényegesen nem változtak (Kbt. 98. § (2) bekezdés b) pont);
- ha a szerződés műszaki-technikai sajátosságok vagy kizárólagos jogok védelme miatt csak egy gazdasági szereplővel köthető meg, nincs reális alternatíva, és a verseny hiánya nem a beszerzés tárgyának indokolatlanul szűkítő meghatározásából ered (Kbt. 98. § (2) bekezdés c) pont);
- egyedi művészeti alkotás vagy művészi előadás létrehozása vagy megszerzése (Kbt. 98. § (2) bekezdés d) pont);
- ha az feltétlenül szükséges, mert az ajánlatkérő által előre nem látható okból előállt rendkívüli sürgősség miatt a nyílt, a meghívásos vagy a tárgyalásos eljárás határidői nem tarthatók be; a sürgősség nem eredhet az ajánlatkérő mulasztásából vagy általa előidézett okból (Kbt. 98. § (2) bekezdés e) pont);
- azonos vagy hasonló, az alapprojekttel összhangban álló új építési beruházás vagy szolgáltatás a korábbi nyertessel, ha a korábbi nyílt vagy meghívásos eljárás hirdetménye ezt a lehetőséget a tárgy és a feltételek megjelölésével előre jelezte, értékét a becsült értékbe beszámították, és az eljárás az első szerződés megkötésétől számított három éven belül indul (Kbt. 98. § (3) bekezdés);
- árubeszerzésnél kizárólag kutatási, kísérleti, tanulmányi vagy fejlesztési célból előállított dolog, a korábbi szállító általi részleges csere vagy bővítés (együttesen legfeljebb három évre), árutőzsdén jegyzett és beszerzett áru, illetve felszámolás, végelszámolás, bírósági végrehajtás vagy hasonló eljárás során kivételesen kedvező feltételekkel történő vásárlás (Kbt. 98. § (4) bekezdés);
- szolgáltatásnál tervpályázati eljárást követően, ha a nyertessel vagy a bírálóbizottság ajánlása alapján a nyertesek vagy díjazottak valamelyikével kell szerződést kötni (Kbt. 98. § (5) bekezdés).
Az első két eset nem alkalmazható, ha az eljárásban érkezett ajánlat (részvételi jelentkezés), és az eredménytelenséget amiatt is meg lehetett volna állapítani, hogy kettőnél kevesebb ajánlat (jelentkezés) érkezett, mert az ajánlatkérő ezt az eredménytelenségi okot az eljárásban alkalmazta (Kbt. 98. § (2a) bekezdés, Kbt. 75. § (2) bekezdés e) pont).
Csak a felhívott gazdasági szereplők tehetnek ajánlatot, egymással közösen nem (nem felhívott szereplővel igen, ha a jogalapból más nem következik), és végleges ajánlatot minden esetben kötelező tenni (Kbt. 99. § (2) bekezdés). Ha a korábbi eljárás az ajánlatok vagy jelentkezések hiánya vagy alapvetően nem megfelelő volta miatt volt eredménytelen, legalább három, rendkívüli sürgősségnél és kutatási célú árubeszerzésnél lehetőség szerint legalább három ajánlattevőt kell felhívni (Kbt. 99. § (3) bekezdés).
Az ajánlatkérő – egyedi művészeti alkotás árverésen történő megszerzését kivéve – legkésőbb az eljárás megkezdése napján az EKR-en keresztül megküldi a Közbeszerzési Hatóságnak az ajánlattételi felhívást, a felhívott gazdasági szereplők nevét és címét, a becsült értéket, a jogcímet megalapozó körülményeket, valamint a törvényességi ellenőrzés díjának megfizetéséről szóló igazolást (Kbt. 103. § (1) bekezdés); rendkívüli sürgősségnél legkésőbb a felhívás vagy a tárgyalási meghívó megküldésével egyidejűleg tájékoztat (Kbt. 103. § (2) bekezdés). A Hatóság indokolt döntését az EKR-ben teszi közzé (Kbt. 103. § (4) bekezdés). Ha a szerződés műszaki okból vagy kizárólagos jog miatt csak egy gazdasági szereplővel köthető meg, a szerződéskötési szándékról szóló hirdetményt legalább tíz nappal a szerződés megkötése előtt közzé kell tenni (Kbt. 103. § (5) bekezdés). Ha a hirdetmény nélküli eljárás alkalmazhatóságának feltételei nem álltak fenn, az így kötött szerződés – a törvényben meghatározott kivételekkel – semmis (Kbt. 137. § (1) bekezdés b) pont, Kbt. 137. § (2) bekezdés).
A választás rögzítése
Az eljárást megindító felhívásban meg kell adni az eljárás fajtáját, tárgyalásos és gyorsított eljárás, versenypárbeszéd, valamint hirdetmény nélküli tárgyalásos eljárás esetén annak indokolását is (Kbt. 50. § (2) bekezdés b) pont). Mivel az ajánlatkérő az eljárást az előkészítésétől a szerződés teljesítéséig írásban köteles dokumentálni (Kbt. 46. § (1) bekezdés), érdemes a jogcímet alátámasztó tényeket már az előkészítés során az eljárás irataihoz csatolni.
Az eljárásfajták mellett az ajánlatkérő alkalmazhatja a sajátos beszerzési módszereket: a keretmegállapodást, a dinamikus beszerzési rendszert, az elektronikus árlejtést és az elektronikus katalógust (Kbt. 49. § (4) bekezdés); a keretmegállapodásról külön útmutató szól. A közszolgáltatói szerződések megkötésére irányuló eljárások sajátos szabályait külön jogszabály határozza meg (Kbt. 21. § (4) bekezdés). Hogy melyik eljárásrend irányadó, az értékhatárokból derül ki; az egyes eljárásfajták minimális határidőit az ajánlattételi és részvételi határidőkről szóló útmutató foglalja össze.
Kapcsolódó oldalak
Előző útmutató
Becsült érték és egybeszámítás
Következő útmutató
Nemzeti eljárásrend: közbeszerzés az uniós értékhatár alatt
Szeretné, ha a közbeszerzési dokumentumait közzététel előtt ellenőriznék? Megmutatjuk, hogyan végzi ezt a Procurelex Ellenőrzés.
Bemutató kéréseÁltalános tájékoztatás a hatályos Kbt.-ről. Nem minősül jogi tanácsadásnak.