Ugrás a tartalomra

Gyakorlati útmutató

Keretmegállapodás

Hogyan köthető keretmegállapodás a Kbt. szerint, hány ajánlattevővel és meddig, és hogyan valósulnak meg az egyes beszerzések: közvetlen megrendeléssel, írásbeli konzultációval vagy a verseny újranyitásával.

Frissítve: 2026. november 17.Tervezet – jogi felülvizsgálatra vár

Jogalap3. § 18. pont · 104. § (2) bekezdés · 104. § (3) bekezdés · 104. § (5) bekezdés · 104. § (6) bekezdés · 104. § (7) bekezdés · 104. § (8) bekezdés · 105. § (1) bekezdés · 105. § (2) bekezdés · 105. § (3) bekezdés · 105. § (4) bekezdés · 131. § (8) bekezdés d) pont · hivatalos szöveg

A keretmegállapodás nem önálló eljárásfajta, hanem sajátos beszerzési módszer: az ajánlatkérő közbeszerzési eljárásban köti meg, majd az egyes beszerzéseket ennek alapján valósítja meg. Az útmutatóból kiderül, mit kell az eljárást megindító felhívásban rögzíteni, hány ajánlattevővel és meddig köthető keretmegállapodás, és hogyan zajlik a közvetlen megrendelés, az írásbeli konzultáció és a verseny újranyitása.

Fogalom és felépítés

A keretmegállapodás egy vagy több ajánlatkérő és egy vagy több ajánlattevő közötti megállapodás, amely egy adott időszakban kötendő szerződések lényeges feltételeit – különösen az ellenszolgáltatás mértékét és lehetőség szerint az előirányzott mennyiséget – rögzíti (Kbt. 3. § 18. pont). Az ajánlatkérő a keretmegállapodást a Kbt. szerinti közbeszerzési eljárás lefolytatásával köti meg, majd beszerzését a keretmegállapodás alapján, az arra vonatkozó külön szabályok szerint valósítja meg (Kbt. 104. § (2) bekezdés). A keretmegállapodás a sajátos beszerzési módszerek egyike (Kbt. 49. § (4) bekezdés); a megkötésére irányuló eljárás fajtáját az általános szabályok szerint kell megválasztani, ezekről az eljárásfajtákról szóló útmutató szól.

A keretmegállapodás becsült értéke az alapján annak időtartama alatt kötendő szerződések becsült legmagasabb összértéke (Kbt. 18. § (1) bekezdés); a számításról a becsült értékről szóló útmutató szól.

A felhívás és a keretszám

Az eljárást megindító felhívásban fel kell tüntetni, hogy keretmegállapodás kötésére kerül sor (Kbt. 50. § (2) bekezdés f) pont), és meg kell jelölni, hogy egy vagy több ajánlattevővel, valamint hogy annak alapján milyen módon vagy módokon valósulnak meg a beszerzések (Kbt. 104. § (3) bekezdés). A keretmegállapodásban részes ajánlattevőket ajánlattételi, illetve szerződéskötési kötelezettség terheli, és a keretmegállapodás különböző részeire eltérő beszerzési módok is előírhatók (Kbt. 104. § (3) bekezdés). Közös közbeszerzésnél és központosított közbeszerzésnél csak a felhívásban azonosított ajánlatkérők köthetnek szerződést a keretmegállapodás alapján (Kbt. 104. § (4) bekezdés).

Több ajánlattevővel kötendő keretmegállapodásnál a felhívásban meg kell adni a legkedvezőbb ajánlatot tevők keretszámát. A keretszámnak a közbeszerzés tárgyához és az eljárás sajátosságaihoz kell igazodnia, biztosítania kell a valódi versenyt, és legalább három ajánlattevőt kell magában foglalnia; legalább három ajánlattevővel azonban csak akkor kell keretmegállapodást kötni, ha az eljárásban legalább három érvényes ajánlatot benyújtó ajánlattevő vesz részt (Kbt. 104. § (5) bekezdés). Ha a keretszám felső határán több ajánlat azonos, az ajánlatkérő a holtversenyre vonatkozó szabály alkalmazása helyett az összes ilyen ajánlattevővel is köthet keretmegállapodást; ha pedig a felhívásban több ajánlattevővel kötendő keretmegállapodást jelölt meg, egyetlen érvényes ajánlat esetén az eljárást eredménytelenné nyilváníthatja (Kbt. 104. § (5) bekezdés). A keretmegállapodásban részes minden ajánlattevőnek eleget kell tennie az előírt igazolási kötelezettségnek (Kbt. 104. § (5) bekezdés, Kbt. 69. § (5) bekezdés).

Időtartam és mennyiség

Keretmegállapodás legfeljebb négy évre köthető, kivéve a kellően – különösen a tárgyára tekintettel – indokolt kivételes eseteket. Ilyenkor mérlegelni kell, hogy a sajátosságok szükségessé teszik-e a hosszabb időtartamot, és az nem korlátozza-e aránytalanul a versenyt; a hosszabb időtartam indokolását a közbeszerzési dokumentumokban fel kell tüntetni (Kbt. 104. § (6) bekezdés). Szerződés csak a keretmegállapodás időtartama alatt köthető, és a beszerzett mennyiség nem haladhatja meg a keretmegállapodásban előirányzott teljes mennyiséget (Kbt. 104. § (8) bekezdés).

Az ajánlatkérő nem köteles beszerzését a keretmegállapodás alapján megvalósítani, különösen ha az több évre szól, vagy ha a részes ajánlattevők száma nem teszi lehetővé a valódi versenyt. Ha ilyenkor új eljárást indít, erre a körülményre az új felhívásban utalnia kell, és hirdetménnyel induló eljárásnál a keretmegállapodás feleit az új hirdetmény közzétételéről haladéktalanul értesítenie kell (Kbt. 104. § (7) bekezdés).

Beszerzés egy ajánlattevővel kötött keretmegállapodás alapján

Ezek a szabályok akkor is irányadók, ha az eljárás több ajánlattevővel kötendő keretmegállapodásra irányult, de az az egyedüli érvényes ajánlattevővel jött létre (Kbt. 105. § (1) bekezdés). A beszerzés módja attól függ, hogy a keretmegállapodás tartalmazza-e a szerződés minden feltételét:

A keretmegállapodásA beszerzés módjaJogalap
minden feltételt tartalmazközvetlen megrendelés a keretmegállapodás feltételei szerintKbt. 105. § (1) bekezdés a) pont
minden feltételt tartalmaz, és – a felhívással együtt – kikötötte az írásbeli konzultációtközvetlen megrendelés vagy írásbeli konzultáció, a keretmegállapodásban rögzített objektív kritériumok szerintKbt. 105. § (1) bekezdés b) pont
nem tartalmaz minden feltételtírásbeli konzultáció, majd szerződéskötésKbt. 105. § (1) bekezdés c) pont

Az írásbeli konzultáció arra irányul, hogy az ajánlattevő a keretmegállapodásban foglaltakkal azonos vagy az ajánlatkérő számára kedvezőbb ajánlatot tegyen; a keretmegállapodásban meg kell határozni, mely feltételekre terjedhet ki (Kbt. 105. § (1) bekezdés b) pont). Ha a keretmegállapodás nem tartalmaz minden feltételt, az ajánlatkérő a konzultációra szóló felhívásban megadja a konkrét beszerzés tárgyára és feltételeire vonatkozó adatokat és a szükséges kiegészítéseket, az ajánlattevő pedig a felhívásban megadott határidőig kötve van ajánlatához (Kbt. 105. § (1) bekezdés c) pont).

Beszerzés több ajánlattevővel kötött keretmegállapodás alapján

A keretmegállapodásA beszerzés módjaJogalap
minden feltételt tartalmazközvetlen megrendelés a keretmegállapodásban rögzített objektív szempontok – például a megkötésekor felállított rangsor – szerint kiválasztott ajánlattevőtőlKbt. 105. § (2) bekezdés a) pont
minden feltételt tartalmaz, és – a felhívással együtt – kikötötte a verseny újranyitásátközvetlen megrendelés vagy a verseny újranyitása, a keretmegállapodásban rögzített objektív kritériumok szerintKbt. 105. § (2) bekezdés b) pont
nem tartalmaz minden feltételta verseny újranyitásaKbt. 105. § (2) bekezdés c) pont

A verseny újranyitása

Az ajánlatkérő a keretmegállapodást kötött összes ajánlattevőnek egyidejűleg írásban ajánlattételi felhívást küld; más ajánlattevőt nem lehet bevonni. A felhívás tartalmazza egyebek mellett a konkrét beszerzés tárgyát és mennyiségét, a szerződés időtartamát vagy teljesítési határidejét, az ajánlattételi határidőt, a kizáró okok fenn nem állására vonatkozó nyilatkozattételi felhívást, az ajánlati kötöttség időtartamát, valamint az értékelési szempontokat és módszert (Kbt. 105. § (3) bekezdés).

A keretmegállapodás megkötésekor alkalmazottaktól eltérő értékelési szempontok csak akkor alkalmazhatók, ha ezt már a keretmegállapodás megkötésére irányuló eljárás közbeszerzési dokumentumai előírták, és a keretmegállapodás is tartalmazza; az ajánlattevő csak a keretmegállapodásban foglaltakkal azonos vagy kedvezőbb ajánlatot tehet (Kbt. 105. § (4) bekezdés). A bontásra, a bírálatra, a döntések közlésére és a szerződéskötésre a Kbt. ott megjelölt általános szabályai irányadók (Kbt. 105. § (5) bekezdés), és az ajánlatkérő itt is előírhatja, hogy a bírálatot az értékelés után, csak a legkedvezőbb ajánlattevő vagy ajánlattevők tekintetében végzi el (Kbt. 105. § (6) bekezdés). A keretmegállapodás feltételei az írásbeli konzultáció és a verseny újranyitása során lényegesen nem módosíthatók (Kbt. 104. § (9) bekezdés). Ha az eljárást megindító felhívás jelezte, a verseny újranyitása elektronikus árlejtéssel is történhet (Kbt. 108. § (2) bekezdés b) pont).

Szerződéskötés, kommunikáció, közzététel

  • A keretmegállapodás alapján történő beszerzésnél a szerződés a szerződéskötési moratórium letelte előtt is megköthető (Kbt. 131. § (8) bekezdés d) pont). Ha azonban a beszerzés a verseny újranyitásával valósulhat meg, és az ajánlatkérő megsértette az újranyitásra vonatkozó kötelezettségét vagy jogsértően állapította meg a nyertes személyét, az így kötött szerződés – a törvényben meghatározott kivétellel – semmis (Kbt. 137. § (1) bekezdés d) pont, Kbt. 137. § (3) bekezdés). A moratóriumról az összegezésről és a moratóriumról szóló útmutató szól.
  • A keretmegállapodás alapján történő közvetlen megrendelés az EKR-től eltérő informatikai rendszerben is lebonyolítható (Kbt. 41. § (4) bekezdés), a hirdetményeket és a kötelezően rögzítendő adatokat azonban ekkor is az EKR-ben kell közzétenni, illetve rögzíteni (Kbt. 41. § (5) bekezdés).
  • Az eljárás eredményéről szóló tájékoztató a keretmegállapodás alapján kötött szerződésekről negyedévente együttesen is közzétehető; ilyenkor a hirdetményt a naptári negyedév utolsó napját követő húsz napon belül kell megküldeni (Kbt. 37. § (4) bekezdés).
  • Az állami közbeszerzési szaktanácsadó bevonására kötelezett ajánlatkérőnek a keretmegállapodás alapján megvalósuló beszerzésbe is be kell vonnia a szaktanácsadót, ha az árubeszerzés vagy szolgáltatás eléri az uniós értékhatárt, illetve az építési beruházás a hétszázmillió forintot (Kbt. 27. § (3) bekezdés d) pont); közvetlen megrendelésnél erre nem köteles (Kbt. 27. § (3a) bekezdés).

Szeretné, ha a közbeszerzési dokumentumait közzététel előtt ellenőriznék? Megmutatjuk, hogyan végzi ezt a Procurelex Ellenőrzés.

Bemutató kérése

Általános tájékoztatás a hatályos Kbt.-ről. Nem minősül jogi tanácsadásnak.