Ugrás a tartalomra

Gyakorlati útmutató

Alvállalkozók a közbeszerzésben

Ki minősül alvállalkozónak a Kbt. szerint, mit kell róla közölni az ajánlatban és a szerződéskötéskor, mi történik, ha kizáró ok hatálya alá esik, és mit tesz közzé róla az ajánlatkérő.

Frissítve: 2026. november 17.Tervezet – jogi felülvizsgálatra vár

Jogalap3. § 2. pont · 66. § (6) bekezdés · 67. § (4) bekezdés · 36. § (1) bekezdés b) pont · 71. § (4) bekezdés · 73. § (1) bekezdés c) pont · 138. § (2) bekezdés · 138. § (3) bekezdés · 138. § (4) bekezdés · 43. § (2) bekezdés e) pont · 143. § (1) bekezdés b) pont · hivatalos szöveg

A Kbt. az alvállalkozókra az ajánlattételtől a szerződés teljesítéséig külön szabályokat ír elő. Az útmutató bemutatja, ki számít alvállalkozónak, mit kell róla az ajánlatban megadni, mi történik, ha kizáró ok hatálya alá esik, mit kell a nyertes ajánlattevőnek a teljesítés során bejelentenie, és milyen adatokat tesz közzé az ajánlatkérő.

Ki az alvállalkozó?

Alvállalkozó az a gazdasági szereplő, amely a közbeszerzési eljárás eredményeként megkötött szerződés teljesítésében az ajánlattevő által bevontan közvetlenül vesz részt (Kbt. 3. § 2. pont). Nem alvállalkozó:

Alvállalkozó sem lehet, aki kizáró ok hatálya alatt áll (Kbt. 62. § (1) bekezdés), és – a nyilvánosan működő részvénytársaság kivételével – az a szervezet sem, amely a 25. § (6) bekezdésében felsorolt közjogi tisztségviselők vagy hozzátartozóik tulajdonában áll (Kbt. 25. § (6) bekezdés). Ugyanabban az eljárásban – részajánlattételnél ugyanabban a részben – az ajánlattevő nem lehet más ajánlattevő alvállalkozója (Kbt. 36. § (1) bekezdés b) pont).

Az alvállalkozótól meg kell különböztetni az alkalmasság igazolásában részt vevő, kapacitását rendelkezésre bocsátó szervezetet (lásd az alkalmassági követelményekről szóló útmutatót). Az ilyen szervezetet a nyertes ajánlattevő a kötelezettségvállalásnak megfelelően köteles a teljesítésbe bevonni (Kbt. 138. § (2) bekezdés), a szakemberekre és referenciákra vonatkozó követelményeknél pedig a szervezetnek ténylegesen részt kell vennie a teljesítésben (Kbt. 65. § (9) bekezdés).

Az ajánlatban

  • Az ajánlatkérő a közbeszerzési dokumentumokban előírhatja, hogy az ajánlatban (részvételi jelentkezésben) meg kell jelölni a közbeszerzés azon részét, amelyhez az ajánlattevő alvállalkozót kíván igénybe venni, az e részekhez igénybe venni kívánt, a benyújtáskor már ismert alvállalkozókat, valamint az alvállalkozói teljesítés tervezett százalékos arányát az ajánlattevői teljesítésen belül (Kbt. 66. § (6) bekezdés).
  • Az ajánlattevőnek minden esetben nyilatkoznia kell arról, hogy nem vesz igénybe a 62. § – és ha előírták, a 63. § – szerinti kizáró okok hatálya alá eső alvállalkozót, akkor is, ha az ajánlatkérő nem írta elő az ismert alvállalkozók megnevezését (Kbt. 67. § (4) bekezdés).

Ha az alvállalkozó kizáró ok hatálya alá esik

Az ajánlatkérő köteles kizárni az eljárásból azt az alvállalkozót, aki kizáró ok hatálya alá tartozik (Kbt. 74. § (1) bekezdés). Ha a megnevezett alvállalkozóról ez kiderül, az ajánlatkérő kizárja, és hiánypótlás keretében felhívja az ajánlattevőt, hogy szükség esetén nevezzen meg helyette más gazdasági szereplőt (Kbt. 71. § (4) bekezdés).

Az ajánlat azonban érvénytelen, ha az alvállalkozót a 62. § (1) bekezdés i), j) vagy o) pontja miatt zárták ki, és az ajánlattevő nem bizonyítja, hogy erről nem tudott, és az elvárható gondosság mellett sem kellett tudnia – az o) pont esetén azt is, hogy ez nem befolyásolta az ajánlattételt (Kbt. 73. § (1) bekezdés c) pont). A bizonyítás lehetőségét az ajánlatkérő felvilágosításkéréssel köteles biztosítani (Kbt. 73. § (4) bekezdés).

Ha a hiánypótlásban új gazdasági szereplőt neveznek meg, és rá tekintettel újabb hiánypótlás lenne szükséges, az ajánlatkérő nem köteles azt elrendelni, ha ezt a közbeszerzési dokumentumokban előre jelezte (Kbt. 71. § (6) bekezdés).

A szerződés teljesítése során

A szerződést a nyertes ajánlattevőnek – közös ajánlattételnél a közös ajánlattevőknek, illetve az előírt vagy megengedett projekttársaságnak – kell teljesítenie (Kbt. 138. § (1) bekezdés). Az ajánlatkérő nem korlátozhatja az ajánlattevő jogát alvállalkozó bevonására, kivéve, ha élt a 65. § (10) bekezdése szerinti lehetőséggel, vagyis előírta, hogy bizonyos alapvető fontosságú feladatokat maga az ajánlattevő végezzen el (Kbt. 138. § (3) bekezdés, Kbt. 65. § (10) bekezdés).

A nyertes ajánlattevő (Kbt. 138. § (3) bekezdés):

  • a szerződéskötéskor, a később bevont alvállalkozókról pedig a teljesítés alatt előzetesen bejelenti az ajánlatkérőnek valamennyi alvállalkozót, amely részt vesz a teljesítésben;
  • a bejelentésben megadja az alvállalkozó nevét, adószámát, elérhetőségét, a képviseletre jogosult személyt, az alvállalkozói teljesítés várható százalékos arányát és az alvállalkozói szerződés szerinti ellenszolgáltatás értékét;
  • a teljesítés alatt tájékoztatja az ajánlatkérőt a bejelentett adatok változásáról;
  • az alvállalkozói teljesítés után bejelenti a tényleges százalékos arányt, az ellenszolgáltatás teljesítésének időpontját és a kifizetett összeget;
  • a szerződésben nyilatkozik arról, hogy nem vesz igénybe az eljárásban előírt kizáró okok hatálya alatt álló alvállalkozót; erről külön nyilatkozatot vagy igazolást nem kell benyújtania.

Az alkalmasság igazolásában részt vett szervezet és a bemutatott szakemberek bevonása csak akkor maradhat el, illetve helyettük csak akkor vonható be más, ha az ajánlattevő így is megfelel azoknak az alkalmassági követelményeknek, amelyeknek velük együtt felelt meg – ha pedig az ajánlatkérő ezek alapján szűkítette a résztvevők számát, az eredetivel egyenértékű módon (Kbt. 138. § (2) bekezdés). Ha egy szervezet vagy szakember igénybevétele az ajánlatok értékelésekor meghatározó volt, a bevonásától nem lehet eltekinteni: a szervezet csak olyan jogutódlással változhat, amelyben az új szervezet minden, az értékeléskor figyelembe vett körülmény tekintetében jogutódnak tekinthető, az értékelt szakember pedig csak az ajánlatkérő hozzájárulásával, legalább egyenértékű szakemberre (Kbt. 138. § (4) bekezdés). Ha a nyertes ajánlattevők projekttársaságot hoznak létre, az ajánlatban megjelölt alvállalkozók a projekttársasággal kötnek szerződést (Kbt. 140. § (1) bekezdés).

Nyilvánosság

Az ajánlatkérő az EKR-ben közzéteszi az alvállalkozó nevét, adószámát, a közbeszerzésnek azt a részét, amelyhez igénybe veszik, az alvállalkozói teljesítés várható arányát és az alvállalkozói ellenszolgáltatás értékét a bejelentéstől számított harminc napon belül, majd a tényleges arányt, a kifizetés időpontját és összegét a szerződés teljesítésére vonatkozó adatokkal egy időben (Kbt. 43. § (2) bekezdés e) pont). Ezek közérdekből nyilvános adatok, nyilvánosságra hozataluk üzleti titokra hivatkozással nem tagadható meg (Kbt. 43. § (3) bekezdés).

Ha a szabályokat nem tartják be

  • Az ajánlatkérő felmondhatja a szerződést vagy elállhat tőle, ha az ajánlattevő nem biztosítja a 138. §-ban foglaltak betartását (Kbt. 143. § (1) bekezdés b) pont).
  • Választható kizáró okként az ajánlatkérő a felhívásban előírhatja, hogy ne vehessen részt az eljárásban, aki korábbi közbeszerzési szerződésnél az alvállalkozója felé fennálló számlatartozás 10%-ot meghaladó részét nem fizette meg, noha az ajánlatkérő neki határidőben fizetett, és ezt három éven belül jogerős bírósági ítélet állapította meg (Kbt. 63. § (1) bekezdés d) pont); lásd a kizáró okokról szóló útmutatót.
  • Korrupcióellenes különleges szerződéses feltételként az ajánlatkérő az alvállalkozók átláthatóságára és ellenőrizhetőségére vonatkozó követelményeket is meghatározhat (Kbt. 132. § (4) bekezdés f) pont).

Uniós értékhatár alatt

A Harmadik Rész szerinti eljárásban az ajánlatkérő a részvételt fenntarthatja azoknak az ajánlattevőknek, amelyek előző évi, általános forgalmi adó nélkül számított árbevétele árubeszerzésnél és szolgáltatásnál nem éri el a százmillió, építési beruházásnál az egymilliárd forintot; ilyenkor az alvállalkozóknak és a kapacitást nyújtó szervezeteknek is meg kell felelniük ennek a feltételnek (Kbt. 114. § (11) bekezdés). Építési beruházásnál erre csak akkor van lehetőség, ha a beszerzés – a részek egybeszámítása nélkül számított – becsült értéke nem haladja meg az ötszázmillió forintot (Kbt. 114. § (12) bekezdés).

Szeretné, ha a közbeszerzési dokumentumait közzététel előtt ellenőriznék? Megmutatjuk, hogyan végzi ezt a Procurelex Ellenőrzés.

Bemutató kérése

Általános tájékoztatás a hatályos Kbt.-ről. Nem minősül jogi tanácsadásnak.