Gyakorlati útmutató
Az EKR, az elektronikus közbeszerzési rendszer
Mit ír elő a Kbt. az EKR-ről: mi történik a rendszerben, hogyan kell elektronikusan nyilatkozni, mikor lehet eltérni az elektronikus kommunikációtól, és mi a teendő üzemzavar esetén.
Jogalap3. § 5a. pont · 40. § (1) bekezdés · 41. § (1) bekezdés · 39. § (1) bekezdés · 41/A. § (1) bekezdés · 41/A. § (3) bekezdés · 41/A. § (4) bekezdés · 41/B. § (1) bekezdés · 41. § (3) bekezdés · 41. § (4) bekezdés · 41/C. § (1) bekezdés · 68. § (1b) bekezdés · hivatalos szöveg
Az elektronikus közbeszerzési rendszer (EKR) a Kbt. szerint – néhány törvényi kivétellel – a közbeszerzési és koncessziós beszerzési eljárások lebonyolításának kötelező eszköze. Ez az útmutató összefoglalja, mit ír elő a törvény az EKR használatáról az ajánlatkérőknek és a gazdasági szereplőknek: mi történik a rendszerben, hogyan kell nyilatkozni, mikor lehet eltérni az elektronikus kommunikációtól, és mi a teendő üzemzavar esetén. Az eljárási cselekmények elektronikus gyakorlásának részletes szabályait kormányrendelet tartalmazza, amely a Kbt.-től az elektronikus út miatt szükséges mértékben eltérhet (Kbt. 41. § (7) bekezdés); az útmutató csak a Kbt. rendelkezéseit tárgyalja. A gyakori kérdésekre az EKR használatáról szóló GYIK válaszol.
Mi az EKR, és ki használja
Az elektronikus közbeszerzési rendszer a közbeszerzésekért felelős miniszter által üzemeltetett központi közbeszerzési nyilvántartás és a közbeszerzési eljárások elektronikus lebonyolítását támogató informatikai rendszer (Kbt. 3. § 5a. pont). A közbeszerzési és koncessziós beszerzési eljárást az EKR igénybevételével kell lebonyolítani, és az elektronikus kommunikáció – ha jogszabály eltérően nem rendelkezik – az EKR-ben történik (Kbt. 40. § (1) bekezdés). Az ajánlatkérő és a gazdasági szereplők között az eljárással kapcsolatos minden nyilatkozat és információ közlése – ha a Kbt.-ből más nem következik – írásban, elektronikus úton történik (Kbt. 41. § (1) bekezdés); írásbelinek minősül az elektronikus úton továbbított és tárolt adat is (Kbt. 3. § 13. pont).
Az EKR használatáért az ajánlatkérő jogszabályban meghatározott mértékű díjat fizet (Kbt. 40. § (2) bekezdés). Az ajánlatkérő a Kbt. hatálya alá tartozását és adatainak változását – a törvényben meghatározott kivételekkel – harminc napon belül, az EKR-ben történő regisztrációval vagy adatmódosítással jelenti be a Közbeszerzési Hatóságnak (Kbt. 26. § (1) bekezdés, Kbt. 26. § (1a) bekezdés). A közbeszerzési szabályzatban meg kell határozni az ajánlatkérő nevében eljárók körét és az EKR alkalmazására vonatkozó jogosultságok gyakorlásának rendjét (Kbt. 27. § (1) bekezdés).
Az eljárás az EKR-ben
- Közbeszerzési dokumentumok. Az ajánlatkérő a dokumentumokat – az EKR-ben űrlapon benyújtandó nyilatkozatok sablonjai kivételével – az EKR nyilvános, regisztráció nélkül elérhető felületén közvetlenül, korlátlanul, teljes körűen és térítésmentesen teszi hozzáférhetővé (Kbt. 39. § (1) bekezdés); a felhívás megadja a dokumentumok EKR-beli elérhetőségét és a benyújtás címét, az EKR internetcímét (Kbt. 50. § (2) bekezdés c) pont, Kbt. 50. § (2) bekezdés p) pont).
- Előzetes piaci konzultáció. A műszaki leírás és a szerződéstervezet tervezete az EKR-ben véleményezésre előzetesen közzétehető (Kbt. 28. § (5) bekezdés).
- Határidő. Az ajánlattételi és részvételi határidő az EKR-ben csak jogszabályban meghatározott időszakra eső időpontban határozható meg (Kbt. 52. § (1a) bekezdés).
- Bontás. Az elektronikusan benyújtott ajánlatokat és részvételi jelentkezéseket az EKR bontja: a bontás időpontjában válnak az ajánlatkérő számára hozzáférhetővé (Kbt. 68. § (1b) bekezdés), a bontáskor ismertetendő adatokat pedig az EKR azonnal elérhetővé teszi az ajánlattevők, illetve a részvételre jelentkezők számára (Kbt. 68. § (1c) bekezdés). Részben elektronikus benyújtásnál az EKR-en kívül beérkező részeket az ajánlatkérő társítja a megfelelő ajánlathoz, és ezt dokumentálja (Kbt. 68. § (1d) bekezdés).
- Előzetes vitarendezés. A kérelmet az EKR-ben kell megküldeni, és az ajánlatkérő a megérkezésétől számított három munkanapon belül az EKR-ben válaszol (Kbt. 80. § (3) bekezdés).
- Közzététel. Az ajánlatkérő az EKR-ben közzéteszi többek között a közbeszerzési tervet és az írásbeli összegezést, utóbbit az ajánlattevőknek való megküldéssel egyidejűleg (Kbt. 43. § (2) bekezdés); a szerződéseket és a teljesítési adatokat az EKR-en keresztül a CoRe nyilvános elektronikus szerződéstárban teszi közzé (Kbt. 43. § (1) bekezdés, Kbt. 43. § (1a) bekezdés).
- Hirdetmény nélküli tárgyalásos eljárás. A Közbeszerzési Hatóságnak szóló tájékoztatást és iratokat az EKR-en keresztül kell benyújtani (Kbt. 103. § (1) bekezdés).
- Iratmegőrzés. Az ajánlatkérő az EKR-ben szereplő adatokat legalább az iratmegőrzési időtartam alatt megőrzi (Kbt. 46. § (2) bekezdés), és az ellenőrzésre jogosult szervnek, a Közbeszerzési Döntőbizottságnak és a bíróságnak az EKR-ben biztosít hozzáférést az eljárás irataihoz (Kbt. 46. § (4c) bekezdés).
Nyilatkozatok és dokumentumok
Ahol az ajánlatkérő a Kbt. vagy végrehajtási jogszabálya alapján dokumentum benyújtását írja elő, az benyújtható az EKR-ben kitöltött elektronikus űrlappal, vagy – ha a nyilatkozattétel nyelvén nincs űrlap – a papíralapú dokumentum egyszerű elektronikus másolataként, illetve legalább fokozott biztonságú elektronikus aláírással ellátott dokumentumként; elektronikus aláírást az ajánlatkérő nem követelhet meg (Kbt. 41/A. § (1) bekezdés). Kivétel a közvetlenül követelés érvényesítésének alapjául szolgáló nyilatkozat, például a garanciavállaló nyilatkozat: erre az ajánlatkérő teljes bizonyító erejű elektronikus magánokiratot írhat elő (Kbt. 41/A. § (2) bekezdés).
Ha a nyilatkozatminta az EKR-ben a nyilatkozat nyelvén elektronikus űrlapként rendelkezésre áll, a nyilatkozatot az űrlap kitöltésével kell megtenni, akkor is, ha az ajánlatkérő más nyelvű nyilatkozatot is elfogad; a magyarul kitöltött űrlap a csatolt idegen nyelvű nyilatkozat fordításának minősül (Kbt. 41/A. § (3) bekezdés, Kbt. 57. § (1) bekezdés b) pont).
Az EKR-ben tett nyilatkozatnál a gazdasági szereplő, illetve az ajánlatkérő képviselőjének az a személy minősül, aki az EKR-ben a nyilatkozattételhez szükséges hozzáféréssel és jogosultsággal rendelkezik, és az általa kitöltött űrlap eredeti nyilatkozatnak minősül (Kbt. 41/A. § (4) bekezdés). Érdemes ezért a szervezeten belül pontosan rögzíteni, ki kap ilyen jogosultságot. Közös ajánlattételnél és az alkalmasság igazolásában részt vevő más szervezet esetén az űrlapos nyilatkozatokat az ajánlatot benyújtó gazdasági szereplő teszi meg a többiek képviseletében, és csak azért felel, hogy azok megfelelnek a meghatalmazásnak és a rendelkezésére bocsátott adatoknak; a közös ajánlattevők egyetemleges felelőssége ettől nem változik (Kbt. 41/A. § (5) bekezdés). A meghatalmazásnak erre is ki kell terjednie (Kbt. 35. § (2a) bekezdés, Kbt. 65. § (12) bekezdés).
Ugyanannak az ajánlatkérőnek nem kell újra benyújtani azt az igazolást, amelyet a gazdasági szereplő egy korábbi eljárásban az EKR-ben már elektronikusan benyújtott: elég nyilatkozni, melyik eljárásban benyújtott igazolást kéri figyelembe venni, az ajánlatkérő pedig megvizsgálja, hogy az tartalmilag megfelel-e (Kbt. 69. § (11a) bekezdés). Az egységes európai közbeszerzési dokumentumról és az igazolásokról az EEKD-ről szóló útmutató szól.
Technikai követelmények
Az EKR-nek biztosítania kell a gazdasági szereplők esélyegyenlőségét, együtt kell működnie a széles körben használt informatikai alkalmazásokkal, és nem korlátozhatja a részvételt; a gazdasági szereplőktől csak általánosan használt informatikai és elektronikus hírközlési eszközök meglétét követelheti meg (Kbt. 41/B. § (1) bekezdés). Az ajánlatkérő a közbeszerzési dokumentumokban előírja a csatolandó elektronikus dokumentumok jellemzőit, különösen a fájlformátumot (Kbt. 41/B. § (2) bekezdés). Széles körben nem elérhető alkalmazás vagy berendezés használatát csak akkor követelheti meg, ha ahhoz díjmentes alternatív hozzáférést biztosít (Kbt. 41/B. § (3) bekezdés).
Mikor nem kötelező az EKR
- Nem kell elektronikus kapcsolattartást alkalmazni az előkészítés során a becsült érték felmérésével és az előzetes piaci konzultációval kapcsolatos nyilatkozatokra, a szerződés megkötésére, és – néhány kivétellel, például a szerződéskötés után kezdeményezett előzetes vitarendezéssel – a szerződéskötés utáni kommunikációra (Kbt. 41. § (2) bekezdés).
- Nem kötelező az EKR és az elektronikus kapcsolattartás a tárgyalási meghívóval vagy a tárgyalások megkezdésével induló, rendkívüli sürgősség miatti hirdetmény nélküli tárgyalásos eljárásban, az árutőzsdei vásárlásnál és a felszámolás, végelszámolás vagy végrehajtás során történő vásárlásnál, egyedi művészeti alkotás megszerzésénél és az innovációs partnerség szerződéses szakaszában (Kbt. 41. § (3) bekezdés).
- A tervpályázati eljárásban, a keretmegállapodás alapján történő közvetlen megrendelésnél, a dinamikus beszerzési rendszer ajánlattételi szakaszában és az elektronikus katalógus egyes alkalmazásainál más informatikai rendszer is használható (Kbt. 41. § (4) bekezdés), amelyre a fent ismertetett, EKR-re vonatkozó nyilatkozattételi és technikai szabályokat kell alkalmazni (Kbt. 41. § (6) bekezdés). Ebben és az előző pontban említett esetekben is az EKR-ben kell közzétenni a hirdetményeket, és ott kell közzétenni vagy rögzíteni a kötelező adatokat (Kbt. 41. § (5) bekezdés).
- Az ajánlatkérő is rendelkezhet úgy, hogy nem kötelező az elektronikus kommunikáció és az EKR, ha az széles körben nem elérhető berendezéseket, fájlformátumokat vagy különleges irodai berendezést igényelne, ha fizikai vagy méretarányos modellt kell benyújtani, vagy ha az üzleti titkot, minősített adatot tartalmazó, illetve biztonsági vagy nemzetbiztonsági okból bizalmas közbeszerzési dokumentumok megfelelő védelme elektronikusan nem biztosítható (Kbt. 41/C. § (1) bekezdés). Az eltérés csak az érintett dokumentumokra, ajánlatrészekre vonatkozhat, a felolvasólap adataira nem, okát pedig az összegezésben fel kell tüntetni (Kbt. 41/C. § (2) bekezdés); ilyenkor postai vagy közvetlen kézbesítés vagy fax alkalmazható (Kbt. 41/C. § (3) bekezdés). Ha egyes dokumentumokhoz nincs teljes körű elektronikus hozzáférés, hosszabb ajánlattételi határidőt kell adni (lásd az ajánlattételi és részvételi határidőkről szóló útmutatót).
Üzemzavar
Az EKR-t érintő üzemzavar vagy működési hiba esetén az ajánlatkérő az elektronikus közbeszerzés részletes szabályairól szóló kormányrendeletben meghatározott esetekben köteles meghosszabbítani az ajánlattételi vagy részvételi határidőt (Kbt. 52. § (4) bekezdés c) pont). Ha az üzemzavar miatt a határidő módosításáról szóló hirdetményt nem lehet a lejáratig feladni, az a lejárat után is feladható, az üzemzavar elhárulását követően haladéktalanul, de legkésőbb a következő munkanapon (Kbt. 55. § (2a) bekezdés). Ha az üzemzavar olyan jogsértést eredményez, amely az alapelvek érvényesülését biztosító módon nem orvosolható, az ajánlatkérő az eljárást eredménytelenné nyilváníthatja (Kbt. 75. § (2) bekezdés g) pont).
Kapcsolódó oldalak
Előző útmutató
Jogorvoslat: előzetes vitarendezés és a Közbeszerzési Döntőbizottság
Következő útmutató
Alvállalkozók a közbeszerzésben
Szeretné, ha a közbeszerzési dokumentumait közzététel előtt ellenőriznék? Megmutatjuk, hogyan végzi ezt a Procurelex Ellenőrzés.
Bemutató kéréseÁltalános tájékoztatás a hatályos Kbt.-ről. Nem minősül jogi tanácsadásnak.