Ugrás a tartalomra

Gyakorlati útmutató

Jogorvoslat: előzetes vitarendezés és a Közbeszerzési Döntőbizottság

Hogyan kifogásolható az ajánlatkérő jogsértőnek tartott döntése: az előzetes vitarendezés, a jogorvoslati kérelem határideje és tartalma, a hatása a szerződéskötésre és a Döntőbizottság lehetséges döntései.

Frissítve: 2026. november 17.Tervezet – jogi felülvizsgálatra vár

Jogalap80. § (1) bekezdés · 80. § (5) bekezdés · 131. § (7) bekezdés · 145. § (7) bekezdés · 148. § (2) bekezdés · 148. § (3) bekezdés · 148. § (5) bekezdés · 148. § (7) bekezdés · 149. § (1) bekezdés · 156. § (4) bekezdés · 164. § (1) bekezdés · 165. § (2) bekezdés · hivatalos szöveg

Aki úgy látja, hogy az ajánlatkérő megsértette a Kbt.-t, két úton léphet: előzetes vitarendezést kérhet magától az ajánlatkérőtől, és jogorvoslati kérelmet nyújthat be a Közbeszerzési Döntőbizottsághoz. Az útmutató bemutatja mindkettő határidejét és alaki követelményeit, a kérelem hatását a szerződéskötésre, a Döntőbizottság lehetséges döntéseit és a bírósági felülvizsgálatot.

Előzetes vitarendezés az ajánlatkérőnél

Előzetes vitarendezést kezdeményezhet (Kbt. 80. § (1) bekezdés):

  • az ajánlattevő vagy a részvételre jelentkező a jogsértő eseményről való tudomásszerzést követő három munkanapon belül, ha jogsértőnek tartja az írásbeli összegezést, az ajánlatkérő bármely eljárási cselekményét vagy az eljárásban keletkezett más dokumentumot (Kbt. 80. § (1) bekezdés a) pont);
  • bármely érdekelt gazdasági szereplő, illetve a közbeszerzés tárgyával összefüggő tevékenységű kamara vagy érdek-képviseleti szervezet az eljárást megindító felhívás, a közbeszerzési dokumentumok vagy módosításuk miatt az ajánlattételi vagy részvételi határidő lejárta előtti tizedik napig, gyorsított vagy hirdetmény nélküli tárgyalásos eljárásban e határidők lejártáig (Kbt. 80. § (1) bekezdés b) pont ba) alpont); előzetes tájékoztatóval meghirdetett meghívásos vagy tárgyalásos eljárásban a részvételi szándék jelzésére megadott határidőig (Kbt. 80. § (1) bekezdés b) pont bb) alpont).

A nemzeti eljárásrendben, a 114. § szerinti eltérésekkel folytatott eljárásban a felhívás és a dokumentumok miatt az ajánlattételi, illetve részvételi határidő lejártáig lehet előzetes vitarendezést kezdeményezni (Kbt. 114. § (13) bekezdés).

A kérelemben meg kell jelölni a jogsértőnek tartott elemet, a kérelmező javaslatát, valamint az álláspontját alátámasztó tényeket és dokumentumokat (Kbt. 80. § (2) bekezdés). A kérelmet az EKR-ben kell megküldeni; az ajánlatkérő a megérkezéstől számított három munkanapon belül az EKR-ben válaszol, és a kérelemről és a válaszáról az általa ismert többi ajánlattevőt vagy részvételre jelentkezőt is tájékoztatja (Kbt. 80. § (3) bekezdés). Ha a jogsértés orvoslásához hiánypótlás, felvilágosítás, indokolás vagy más dokumentum bekérése szükséges, ezt az ajánlatkérő három munkanapon belül kérheti, és hét munkanapon belül válaszol (Kbt. 80. § (4) bekezdés).

Ha az ajánlattevő határidőben és szabályszerűen kér előzetes vitarendezést az ajánlatok bontása utáni eljárási cselekmény vagy dokumentum miatt, a szerződés a kérelem benyújtásától a válasz megküldését követő tíz nap lejártáig nem köthető meg, akkor sem, ha a szerződéskötési moratórium addig lejárna (Kbt. 80. § (5) bekezdés); a 115. § szerinti eljárásban tíz helyett öt nap az irányadó (Kbt. 115. § (2) bekezdés).

A Kbt. nem teszi a jogorvoslati kérelem feltételévé az előzetes vitarendezést: jogosultságként szabályozza, a jogorvoslati kérelemben pedig az „esetleges” előzetes vitarendezést és annak eredményét kell feltüntetni (Kbt. 149. § (1) bekezdés h) pont). Ha a kérelmező élt vele, és az ajánlatkérő határidőben válaszolt, de más intézkedést nem tett, e jogsértés tudomásra jutásának időpontja a válasz megküldése, válasz hiányában a válaszadási határidő lejárta (Kbt. 148. § (7) bekezdés d) pont).

Ki fordulhat a Döntőbizottsághoz

Jogorvoslati kérelmet nyújthat be az ajánlatkérő, az ajánlattevő (közös ajánlattételnél bármelyik ajánlattevő), a részvételre jelentkező (közös jelentkezésnél bármelyik jelentkező) vagy az egyéb érdekelt, akinek jogát vagy jogos érdekét a Kbt.-be ütköző tevékenység vagy mulasztás sérti vagy veszélyezteti; a felhívás, a közbeszerzési dokumentumok és módosításuk jogsértő volta miatt a közbeszerzés tárgyával összefüggő tevékenységű kamara vagy érdek-képviseleti szervezet is (Kbt. 148. § (2) bekezdés). A Döntőbizottság eljárása hivatalból is indulhat; ezt a 152. §-ban felsorolt szervek és személyek kezdeményezhetik, így a Közbeszerzési Hatóság elnöke, az Állami Számvevőszék vagy az Integritás Hatóság (Kbt. 152. § (1) bekezdés).

Határidők

Mit kifogásol a kérelemHatáridő
bármely jogsértés, főszabálykénta tudomásra jutástól számított tizenöt nap (Kbt. 148. § (3) bekezdés)
az eljárást lezáró döntésa tudomásra jutástól számított tíz nap, a 115. § szerinti eljárásban öt nap (Kbt. 148. § (3) bekezdés, Kbt. 148. § (4) bekezdés)
a felhívás, a közbeszerzési dokumentumok vagy módosításukaz ajánlattételi vagy részvételi határidő lejárta előtti ötödik nap, de ha a tizenöt napos határidő később jár le, az (Kbt. 148. § (5) bekezdés)
a 137. § (1) bekezdése szerinti jogsértés, például a közbeszerzési eljárás jogtalan mellőzésea tudomásra jutástól számított harminc nap, legfeljebb a szerződéskötéstől számított egy év (Kbt. 148. § (9) bekezdés)

A tudomásra jutás napját a Kbt. több esetben maga határozza meg (Kbt. 148. § (7) bekezdés): jogellenes felhívásnál a hirdetmény közzétételének vagy a közvetlen felhívás kézhezvételének, a közbeszerzési dokumentumoknál a rendelkezésre bocsátásuk napja (Kbt. 148. § (7) bekezdés a) pont); a lezáró döntésnek a megtekintett iratokat érintő jogsértésénél, ha az iratbetekintést a 45. § (1) bekezdése szerinti határidőben kérték, a betekintés befejezésének napja (Kbt. 148. § (7) bekezdés c) pont); szerződésmódosításnál a módosításról szóló hirdetmény közzétételétől számított harmincadik nap (Kbt. 148. § (7) bekezdés e) pont). A határidők elmulasztása jogvesztéssel jár (Kbt. 148. § (10) bekezdés), a kezdőnap pedig nem számít bele a határidőbe (Kbt. 48. § (1) bekezdés); a számításról a határidőkről szóló útmutató szól.

A kérelem benyújtása

  • A benyújtás előtt a kérelmező köteles a feltételezett jogsértés megjelölésével értesíteni az ajánlatkérőt, a kérelem benyújtásával megegyező módon (Kbt. 148. § (12) bekezdés).
  • A kérelmet kizárólag írásban, elektronikus úton, a Döntőbizottsághoz lehet előterjeszteni (Kbt. 148. § (1) bekezdés, Kbt. 145. § (1a) bekezdés a) pont).
  • Az eljárásban állami közbeszerzési szaktanácsadói, kamarai jogtanácsosi vagy ügyvédi képviselet kötelező (Kbt. 145. § (7) bekezdés).
  • A kérelemben meg kell jelölni többek között a jogsértő esemény megtörténtének és a tudomásszerzésnek az időpontját, a megsértett jogszabályhelyet, a jogsértő eseményt és bizonyítékait, valamint a Döntőbizottság döntésére irányuló indítványt, mindezt minden kérelmi elemre egyértelműen azonosíthatóan (Kbt. 149. § (1) bekezdés).
  • A kérelmező igazgatási szolgáltatási díjat fizet, a befizetés igazolását a kérelemhez kell csatolni (Kbt. 150. § (1) bekezdés); a díj mértékét a Kbt. a becsült érték és a kérelmi elemek száma alapján határozza meg (Kbt. 150. § (4) bekezdés, Kbt. 150. § (5) bekezdés).
  • Hiányos kérelemnél a Döntőbizottság öt napos határidővel hiánypótlásra hív fel, és ha a kérelmező nem tesz eleget neki, a kérelmet visszautasítja (Kbt. 151. § (2) bekezdés).

Szerződéskötési tilalom és ideiglenes intézkedés

Ha jogorvoslati kérelmet vagy hivatalbóli kezdeményezést nyújtanak be, a szerződés – részajánlattételnél az érintett részre vonatkozó szerződés – az érdemi vagy a közbeszerzési ügy befejezését eredményező határozat meghozataláig nem köthető meg (Kbt. 131. § (7) bekezdés). Kivétel, ha a Döntőbizottság az ajánlatkérő kérelmére végzéssel engedélyezi a szerződéskötést, mert azt halasztást nem tűrő, kiemelkedően fontos érdek vagy közérdek indokolja, és előnyei meghaladják a hátrányait (Kbt. 156. § (4) bekezdés). E végzés ellen öt napon belül lehet keresetet benyújtani, amelynek halasztó hatálya van (Kbt. 169. § (3) bekezdés). Ha közben a nyertes ajánlati kötöttsége lejárt, vele akkor köthető szerződés, ha nyilatkozik, hogy ajánlatát fenntartja (Kbt. 131. § (7) bekezdés).

A Döntőbizottság a szerződéskötésig ideiglenes intézkedésként elrendelheti a közbeszerzési eljárás felfüggesztését, vagy felszólíthatja az ajánlatkérőt, hogy a kérelmezőt vonja be az eljárásba (Kbt. 156. § (1) bekezdés, Kbt. 156. § (2) bekezdés). Az ajánlatkérő maga is felfüggesztheti folyamatban lévő eljárását; a határidők ilyenkor a felfüggesztés idejével meghosszabbodnak (Kbt. 154. § (3) bekezdés).

Az eljárás menete

A Döntőbizottság főszabályként három közbeszerzési biztosból álló tanácsban jár el (Kbt. 146. § (1) bekezdés), és tárgyalást csak akkor tart, ha az feltétlenül szükséges (Kbt. 161. § (1) bekezdés). Az ügyintézési határidő tárgyalás nélkül tizenöt, tárgyalással huszonöt nap (Kbt. 164. § (1) bekezdés, Kbt. 164. § (2) bekezdés), és attól kell számítani, hogy a közbeszerzéssel kapcsolatos összes irat hiánytalanul beérkezett a Döntőbizottsághoz (Kbt. 164. § (7) bekezdés). Szerződésmódosítás, a közbeszerzési eljárás mellőzése és bizonyos hivatalbóli ügyek esetén a Döntőbizottság az eljárás megindításától számított hatvan napon belül dönt (Kbt. 164. § (3) bekezdés). A határidő indokolt esetben egyszer, legfeljebb tíz nappal meghosszabbítható (Kbt. 164. § (5) bekezdés).

Mit dönthet a Döntőbizottság

A Döntőbizottság az alaptalan kérelmet elutasítja, vagy megállapítja a jogsértést (Kbt. 165. § (2) bekezdés). Jogsértés esetén felhívhatja a jogsértőt a Kbt.-nek megfelelő eljárásra, megsemmisítheti az ajánlatkérő eljárás során hozott vagy azt lezáró döntését, ha e döntés alapján a szerződést még nem kötötték meg, és bírságot szabhat ki (Kbt. 165. § (3) bekezdés). A bírság legfeljebb a becsült érték 10%-a, és legfeljebb 15%-a, ha előzetes vitarendezést kértek, de az ajánlatkérő nem orvosolta a jogsértést (Kbt. 165. § (4) bekezdés, Kbt. 165. § (5) bekezdés). Kötelező bírságot kiszabni többek között a közbeszerzési eljárás jogtalan mellőzése és a moratórium megsértésével kötött szerződés esetén (Kbt. 165. § (6) bekezdés). A 137. § (1) bekezdése szerinti jogsértésnél a Döntőbizottság megállapítja a szerződés semmisségét, vagy azt, hogy a 137. § (3) bekezdésére tekintettel nem semmis (Kbt. 165. § (2) bekezdés g) pont).

Ha a Döntőbizottság megsemmisíti az eljárást lezáró döntést, az ajánlatkérőnek a határozat véglegessé válásától számított harminc napon belül új döntést kell hoznia (Kbt. 165. § (12) bekezdés). Ha a jogsértés befolyásolta az eljárást lezáró döntést, a már megkötött szerződéstől bármelyik fél elállhat a határozat kézbesítésétől számított harminc napon belül (Kbt. 165. § (13) bekezdés).

Bírósági felülvizsgálat és kártérítés

Az érdemi határozat ellen közigazgatási per indítható; a keresetlevelet a határozat kézbesítésétől számított tizenöt napon belül, kizárólag a Döntőbizottsághoz lehet benyújtani (Kbt. 170. § (2) bekezdés). Ha nincs szükség bizonyításra, a bíróság hatvan napon belül dönt, ítélete ellen pedig csak akkor van helye fellebbezésnek, ha a Döntőbizottság határozatát megváltoztatja (Kbt. 172. § (5) bekezdés, Kbt. 172. § (6) bekezdés).

A közbeszerzési jogsértésre alapított polgári jogi igény érvényesítésének főszabály szerint feltétele, hogy a jogsértést a Döntőbizottság véglegesen vagy a bíróság jogerősen megállapítsa (Kbt. 177. § (1) bekezdés). Ha az ajánlattevő csak az ajánlat elkészítésének és az eljárásban való részvételnek a költségeit követeli, elég bizonyítania a jogsértést, azt, hogy valódi esélye volt a szerződés elnyerésére, és hogy a jogsértés ezt az esélyt kedvezőtlenül befolyásolta (Kbt. 177. § (2) bekezdés).

A leggyakoribb kérdéseket a jogorvoslati GYIK, az írásbeli összegezés és a moratórium szabályait az összegezésről szóló útmutató foglalja össze.

Szeretné, ha a közbeszerzési dokumentumait közzététel előtt ellenőriznék? Megmutatjuk, hogyan végzi ezt a Procurelex Ellenőrzés.

Bemutató kérése

Általános tájékoztatás a hatályos Kbt.-ről. Nem minősül jogi tanácsadásnak.