Ugrás a tartalomra

GYIK

Jogorvoslati kérelem és előzetes vitarendezés

Rövid válaszok arra, ki, mikor és hogyan kifogásolhatja az ajánlatkérő döntését az ajánlatkérőnél és a Közbeszerzési Döntőbizottság előtt, és mi történik közben a szerződéskötéssel.

Frissítve: 2026. november 17.9 kérdésTervezet – jogi felülvizsgálatra vár

A jogorvoslat két szinten zajlik: az ajánlatkérőnél előzetes vitarendezéssel, a Közbeszerzési Döntőbizottság előtt jogorvoslati kérelemmel, a Döntőbizottság határozatát pedig a bíróság vizsgálhatja felül. A lépéseket, a kérelem tartalmát, az ideiglenes intézkedést és a Döntőbizottság eljárási határidejét a jogorvoslati útmutató részletezi.

A határidők rövidek és jogvesztők, ezért érdemes az írásbeli összegezés megérkezésekor azonnal kiszámolni őket. A számítás szabályait a határidők számításáról szóló GYIK, az összegezés és a szerződéskötési moratórium összefüggéseit az összegezésről és a moratóriumról szóló útmutató foglalja össze.

Mi az előzetes vitarendezés, és meddig lehet kérni?

Az ajánlatkérőhöz az EKR-ben benyújtott kérelem, amelyben a kérelmező megjelöli a jogsértőnek tartott döntést, dokumentumot vagy eljárási cselekményt, és javaslatot tesz (Kbt. 80. § (2) bekezdés, Kbt. 80. § (3) bekezdés). Az ajánlattevő vagy részvételre jelentkező a jogsértő eseményről való tudomásszerzést követő három munkanapon belül kérheti (Kbt. 80. § (1) bekezdés a) pont); a felhívást és a közbeszerzési dokumentumokat bármely érdekelt gazdasági szereplő az ajánlattételi vagy részvételi határidő lejárta előtti tizedik napig kifogásolhatja (Kbt. 80. § (1) bekezdés b) pont ba) alpont). Az ajánlatkérő három munkanapon belül válaszol (Kbt. 80. § (3) bekezdés).

Jogalap80. § (2) bekezdés · 80. § (3) bekezdés · 80. § (1) bekezdés a) pont · 80. § (1) bekezdés b) pont ba) alpont · hivatalos szöveg

Kötelező-e előzetes vitarendezést kérni a jogorvoslati kérelem előtt?

A Kbt. nem teszi a jogorvoslati kérelem feltételévé: az előzetes vitarendezést jogosultságként szabályozza (Kbt. 80. § (1) bekezdés), a jogorvoslati kérelemben pedig az „esetleges” előzetes vitarendezést kell feltüntetni, az ajánlatkérő válaszát csatolva (Kbt. 149. § (1) bekezdés h) pont). Ha a kérelmező élt vele, és az ajánlatkérő a válaszán túl más intézkedést nem tett, a jogsértés tudomásra jutásának időpontja a válasz megküldése, válasz hiányában a válaszadási határidő lejárta (Kbt. 148. § (7) bekezdés d) pont).

Jogalap80. § (1) bekezdés · 149. § (1) bekezdés h) pont · 148. § (7) bekezdés d) pont · hivatalos szöveg

Ki nyújthat be jogorvoslati kérelmet?

Az ajánlatkérő, az ajánlattevő (közös ajánlattételnél bármelyik ajánlattevő), a részvételre jelentkező vagy az egyéb érdekelt, akinek jogát vagy jogos érdekét a Kbt.-be ütköző tevékenység vagy mulasztás sérti vagy veszélyezteti (Kbt. 148. § (2) bekezdés). A felhívás, a közbeszerzési dokumentumok és módosításuk jogsértő volta miatt a közbeszerzés tárgyával összefüggő tevékenységű kamara vagy érdek-képviseleti szervezet is kérelmezhet (Kbt. 148. § (2) bekezdés).

Jogalap148. § (2) bekezdés · hivatalos szöveg

Mennyi idő áll rendelkezésre a jogorvoslati kérelem benyújtására?

Főszabályként a jogsértés tudomásra jutásától számított tizenöt nap, az eljárást lezáró döntés ellen tíz nap (Kbt. 148. § (3) bekezdés); a 115. § szerinti eljárásban a lezáró döntés ellen öt nap (Kbt. 148. § (4) bekezdés). A 137. § (1) bekezdése szerinti jogsértéseknél, például a közbeszerzési eljárás jogtalan mellőzésénél harminc nap, de legfeljebb a szerződéskötéstől számított egy év (Kbt. 148. § (9) bekezdés). A határidők elmulasztása jogvesztéssel jár (Kbt. 148. § (10) bekezdés).

Jogalap148. § (3) bekezdés · 148. § (4) bekezdés · 148. § (9) bekezdés · 148. § (10) bekezdés · hivatalos szöveg

Meddig támadható az eljárást megindító felhívás vagy a közbeszerzési dokumentum?

Az – adott esetben módosított – ajánlattételi vagy részvételi határidő lejárta előtti ötödik napig; ha a tizenöt napos határidő ennél később jár le, addig (Kbt. 148. § (5) bekezdés). A tudomásra jutás napja ilyenkor a hirdetmény közzétételének, a közvetlen felhívás kézhezvételének, illetve a dokumentumok rendelkezésre bocsátásának napja (Kbt. 148. § (7) bekezdés a) pont).

Jogalap148. § (5) bekezdés · 148. § (7) bekezdés a) pont · hivatalos szöveg

Kell-e képviselő a Döntőbizottság előtt, és mit kell a kérelemhez csatolni?

Igen: állami közbeszerzési szaktanácsadói, kamarai jogtanácsosi vagy ügyvédi képviselet kötelező (Kbt. 145. § (7) bekezdés). A kérelemben minden kérelmi elemre meg kell jelölni többek között a jogsértés és a tudomásszerzés időpontját, a megsértett jogszabályhelyet és a bizonyítékokat (Kbt. 149. § (1) bekezdés); csatolni kell az igazgatási szolgáltatási díj befizetésének igazolását (Kbt. 150. § (1) bekezdés), és a benyújtás előtt értesíteni kell az ajánlatkérőt (Kbt. 148. § (12) bekezdés).

Jogalap145. § (7) bekezdés · 149. § (1) bekezdés · 150. § (1) bekezdés · 148. § (12) bekezdés · hivatalos szöveg

Megköthető-e a szerződés, amíg a jogorvoslati eljárás folyik?

Nem: jogorvoslati kérelem vagy hivatalbóli kezdeményezés benyújtása után a szerződés – részajánlattételnél az érintett részre vonatkozó szerződés – az érdemi vagy az ügyet befejező határozat meghozataláig nem köthető meg (Kbt. 131. § (7) bekezdés). Kivétel, ha a Döntőbizottság az ajánlatkérő kérelmére, halasztást nem tűrő, kiemelkedően fontos érdek vagy közérdek miatt végzéssel engedélyezi (Kbt. 156. § (4) bekezdés).

Jogalap131. § (7) bekezdés · 156. § (4) bekezdés · hivatalos szöveg

Mit dönthet a Közbeszerzési Döntőbizottság?

Elutasíthatja az alaptalan kérelmet, vagy megállapíthatja a jogsértést (Kbt. 165. § (2) bekezdés). Jogsértés esetén felhívhatja a jogsértőt a Kbt.-nek megfelelő eljárásra, megsemmisítheti az ajánlatkérő eljárás során hozott vagy azt lezáró döntését, ha a szerződést még nem kötötték meg, és bírságot szabhat ki (Kbt. 165. § (3) bekezdés). Ha a lezáró döntést megsemmisíti, az ajánlatkérőnek harminc napon belül új döntést kell hoznia (Kbt. 165. § (12) bekezdés).

Jogalap165. § (2) bekezdés · 165. § (3) bekezdés · 165. § (12) bekezdés · hivatalos szöveg

Bíróság elé vihető-e a Döntőbizottság határozata?

Igen: az érdemi határozat ellen közigazgatási per indítható, a keresetlevelet a határozat kézbesítésétől számított tizenöt napon belül, kizárólag a Döntőbizottsághoz lehet benyújtani (Kbt. 170. § (2) bekezdés). A bíróság ítélete ellen fellebbezésnek csak akkor van helye, ha a Döntőbizottság határozatát megváltoztatja (Kbt. 172. § (6) bekezdés).

Jogalap170. § (2) bekezdés · 172. § (6) bekezdés · hivatalos szöveg

Szeretné, ha a közbeszerzési dokumentumait közzététel előtt ellenőriznék? Megmutatjuk, hogyan végzi ezt a Procurelex Ellenőrzés.

Bemutató kérése

Általános tájékoztatás a hatályos Kbt.-ről. Nem minősül jogi tanácsadásnak.