Ugrás a tartalomra

Gyakorlati útmutató

A közbeszerzési szerződés módosítása

Mikor módosítható egy közbeszerzési szerződés új közbeszerzési eljárás nélkül a Kbt. 141. §-a szerint, milyen érték- és tartalmi korlátok mellett, és milyen hirdetményt kell róla közzétenni.

Frissítve: 2026. november 17.Tervezet – jogi felülvizsgálatra vár

Jogalap141. § (2) bekezdés · 141. § (3) bekezdés · 141. § (4) bekezdés a) pont · 141. § (4) bekezdés b) pont · 141. § (4) bekezdés c) pont · 141. § (5) bekezdés · 141. § (6) bekezdés · 141. § (7) bekezdés · 141. § (8) bekezdés · 37. § (5) bekezdés · 139. § (1) bekezdés · 142. § (3) bekezdés · hivatalos szöveg

A közbeszerzési eljárás eredményeként megkötött szerződés nem módosítható szabadon: a Kbt. 141. §-a meghatározza azokat az eseteket, amelyekben új közbeszerzési eljárás nélkül is módosítható, minden más módosításhoz új eljárás kell (Kbt. 141. § (8) bekezdés). Az útmutatóból kiderül, melyek ezek a jogcímek, milyen érték- és tartalmi korlátok kötik őket, mikor lényeges egy módosítás, és mit kell közzétenni róla.

Mi számít szerződésmódosításnak

A 141. § szabályait kell alkalmazni a szerződésnek a felek – vagy az erre jogosult valamelyik fél – általi módosítására, és arra is, ha a felek jogviszonya a szerződés saját rendelkezései szerint változik meg (Kbt. 141. § (1) bekezdés). Ilyen például egy opció gyakorlása is. A nyertes ajánlattevőként szerződő fél személyének változására a 139. § vonatkozik, a jogviszony egyéb elemeinek változására a 141. §-t kell alkalmazni (Kbt. 139. § (2) bekezdés).

A jogcímek áttekintése

JogcímFő feltételÉrtékkorlátHirdetmény
Csekély értékű módosítás (Kbt. 141. § (2) bekezdés)nem változtatja meg a szerződés általános jellegét, és illeszkedik az eredeti szerződés jellegéhezaz ellenérték növekedése nem éri el az eredeti érték 10%-át (építési beruházásnál 15%-át), uniós értékhatárt elérő szerződésnél az uniós értékhatárt semkell
Előre rögzített feltételek, opció (Kbt. 141. § (4) bekezdés a) pont)a szerződés minden ajánlattevő számára előre megismerhető módon, egyértelműen rögzíti a változás pontos feltételeit és tartalmátnincs, de az általános jelleg nem változhatnem kell (Kbt. 141. § (7) bekezdés)
Pótlólagos beszerzés az eredeti szerződő féltől (Kbt. 141. § (4) bekezdés b) pont)a szerződő fél cseréje gazdasági vagy műszaki okból nem megvalósítható, és jelentős hátránnyal vagy a költségek megsokszorozódásával járnaaz eredeti érték 50%-a, több módosításnál együttesenkell
Előre nem látható körülmény (Kbt. 141. § (4) bekezdés c) pont)kellő gondossággal sem volt előre látható, és az általános jelleg nem változikaz eredeti érték 50%-a, egymással össze nem függő körülményeknél módosításonkéntkell
Nem lényeges módosítás (Kbt. 141. § (6) bekezdés)nem határoz meg az eredetitől lényegesen eltérő érdemi feltételeketnincskell

A (2) bekezdés szerinti módosításnál a (4) és (6) bekezdés, a (4) bekezdés szerinti módosításnál a (6) bekezdés feltételeit nem kell vizsgálni (Kbt. 141. § (2) bekezdés, Kbt. 141. § (4) bekezdés).

Csekély értékű módosítás

A szerződés új eljárás nélkül módosítható, ha az ellenérték növekedése – több módosítás esetén azok nettó összértéke – nem éri el szolgáltatás, árubeszerzés, valamint építési és szolgáltatási koncesszió esetén az eredeti szerződés értékének 10%-át, építési beruházás esetén 15%-át, uniós értékhatárt elérő értékű eredeti szerződésnél pedig az uniós értékhatárt sem (Kbt. 141. § (2) bekezdés a) pont, Kbt. 141. § (2) bekezdés b) pont). További feltétel, hogy a módosítás nem változtatja meg a szerződés általános jellegét, és illeszkedik az eredeti szerződés jellegéhez (Kbt. 141. § (2) bekezdés b) pont).

Ez a jogcím csak az érték változásával járó módosításra alkalmazható; ha a módosítás a jogviszony több elemét érinti, csak azokra az elemekre, amelyek az érték változásával összefüggenek (Kbt. 141. § (3) bekezdés). Nem alkalmazható akkor sem, ha az ajánlatkérő az eredeti eljárást olyan szabályok szerint indította, amelyek nem lettek volna jogszerűen alkalmazhatók, ha a becsült értéket a módosítás utáni értékkel határozta volna meg (Kbt. 141. § (3) bekezdés) – például ha a módosított érték alapján már az uniós eljárásrendet kellett volna alkalmazni.

Előre rögzített feltételek és opció

A szerződés módosítható, illetve módosulhat, ha maga a szerződés minden ajánlattevő számára előre megismerhető módon, egyértelműen rögzíti meghatározott tartalmi elemei későbbi változásának – ideértve az opció gyakorlását – pontos feltételeit és tartalmát; az ilyen feltételek azonban nem rendelkezhetnek a szerződés általános jellegét megváltoztató módosításról (Kbt. 141. § (4) bekezdés a) pont).

Ha a szerződés így rendelkezik valamely díjelem indexálásáról, a (2) bekezdés és a (4) bekezdés b)–c) pontja alkalmazásában az eredeti szerződés értékét az indexált szerződéses díj alapján kell megállapítani; építési és szolgáltatási koncessziónál indexálási kikötés hiányában az indexáláson alapuló érték a Központi Statisztikai Hivatal által közzétett inflációs érték éves átlagával számolható (Kbt. 141. § (5) bekezdés). Érdemes ezért a várható változásokat – mennyiségi opciót, árkiigazítást – már a szerződéstervezetben pontosan megfogalmazni.

Pótlólagos beszerzés az eredeti szerződő féltől

Ha az eredeti szerződő féltől olyan további építési munkák, szolgáltatások vagy áruk beszerzése szükséges, amelyek nem szerepeltek az eredeti szerződésben, a szerződés akkor módosítható, ha a szerződő fél személyének változása gazdasági vagy műszaki okból – különösen a meglévő berendezésekkel, szolgáltatásokkal vagy létesítményekkel való felcserélhetőség vagy együttműködés miatt – nem megvalósítható (Kbt. 141. § (4) bekezdés b) pont ba) alpont), és az ajánlatkérőnek jelentős hátránnyal vagy a költségek megsokszorozódásával járna (Kbt. 141. § (4) bekezdés b) pont bb) alpont). A két feltételnek együtt kell teljesülnie. Az ellenérték növekedése, több módosításnál azok együttes nettó értéke nem haladhatja meg az eredeti szerződés értékének 50%-át (Kbt. 141. § (4) bekezdés b) pont bb) alpont).

Előre nem látható körülmény

A szerződés akkor is módosítható, ha a módosítást olyan körülmények tették szükségessé, amelyeket az ajánlatkérő kellő gondossággal eljárva nem láthatott előre, a módosítás nem változtatja meg a szerződés általános jellegét, és az ellenérték növekedése nem haladja meg az eredeti szerződés értékének 50%-át (Kbt. 141. § (4) bekezdés c) pont ca) alpont, Kbt. 141. § (4) bekezdés c) pont cb) alpont, Kbt. 141. § (4) bekezdés c) pont cc) alpont). Ha egymást követően több, egymással össze nem függő körülmény miatt kerül sor módosításra, a korlát az egyes módosítások nettó értékére vonatkozik, de az egymást követő módosítások nem célozhatják e szabály megkerülését (Kbt. 141. § (4) bekezdés c) pont cc) alpont).

Mikor lényeges a módosítás

A (2) és (4) bekezdés esetein kívül a szerződés akkor módosítható új eljárás nélkül, ha a módosítás nem lényeges. Lényeges a módosítás, ha az eredeti szerződéses feltételektől lényegesen eltérő érdemi feltételeket határoz meg, és mindig lényeges, ha (Kbt. 141. § (6) bekezdés):

  • olyan feltételeket határoz meg, amelyek – ha az eredeti eljárásban szerepeltek volna – más ajánlattevők vagy részvételre jelentkezők részvételét vagy más ajánlat nyertességét tették volna lehetővé (Kbt. 141. § (6) bekezdés a) pont);
  • a szerződés gazdasági egyensúlyát a nyertes ajánlattevő javára változtatja meg (Kbt. 141. § (6) bekezdés b) pont);
  • a szerződés tárgyát az eredeti ajánlattevői kötelezettséghez képest jelentős új elemre terjeszti ki (Kbt. 141. § (6) bekezdés c) pont).

Ha a szerződő fél személye változik

A nyertes ajánlattevőként szerződő fél személye csak két esetben változhat (Kbt. 139. § (1) bekezdés):

  • a 141. § (4) bekezdés a) pontjának megfelelő, egyértelmű szerződéses rendelkezés alapján, ha a jogutód projekttársaság, vagy a teljesítés biztonsága érdekében a teljesítéshez finanszírozást nyújtó jogi személy vagy az általa jelölt jogi személy (Kbt. 139. § (1) bekezdés a) pont);
  • átalakulás, egyesülés, szétválás vagy a jogutódlással megszűnés más esete, egy gazdasági egységként működő teljes üzletág átruházása, illetve a szerződésnek az eredeti szerződő fél fizetésképtelenségi eljárásában történő átruházása miatt, ha a jogutód nem áll kizáró ok hatálya alatt, megfelel az eljárásban alkalmazott alkalmassági követelményeknek, és a jogutódlás nem a Kbt. megkerülését célozza (Kbt. 139. § (1) bekezdés b) pont).

Minden más esetben a szerződő fél csak új közbeszerzési eljárás eredményeként változhat (Kbt. 139. § (2) bekezdés). Az alvállalkozók és a szakemberek cseréjét az alvállalkozókról szóló útmutató tárgyalja.

Tilalmak és jogkövetkezmények

  • A 141. §-ban foglalt eseteken kívül a szerződés csak új közbeszerzési eljárás eredményeként módosítható; ha a módosításra a közbeszerzési eljárás jogtalan mellőzésével kerül sor, a módosítás semmis (Kbt. 141. § (8) bekezdés, Kbt. 137. § (1) bekezdés a) pont).
  • Semmis a módosítás, ha arra irányul, hogy a nyertes ajánlattevőt mentesítse az olyan szerződésszegés és jogkövetkezményei alól, amelyért felelős, vagy hogy az ajánlatkérő átvállalja a nyertest terhelő többletmunkaköltségeket vagy indokolatlanul más, őt terhelő kockázatokat (Kbt. 142. § (3) bekezdés).
  • Az alapelvek megsértése, ha az ajánlatkérő nem érvényesíti a szerződésszegésből eredő igényeit, holott a teljesítés olyan mértékben tér el a szerződéstől, amely módosításként lényegesnek minősülne (Kbt. 142. § (2) bekezdés b) pont).

Ha a szerződés olyan lényeges módosítása feltétlenül szükséges, amelyhez a 141. § alapján új eljárást kellene lefolytatni, az ajánlatkérő a szerződést felmondhatja, vagy a Ptk. szerint elállhat tőle (Kbt. 143. § (1) bekezdés a) pont).

Hirdetmény és nyilvánosság

A szerződés módosításáról – a 141. § (4) bekezdés a) pontja szerinti eset kivételével – a külön jogszabályban meghatározott minta szerinti tartalommal hirdetményt kell közzétenni (Kbt. 141. § (7) bekezdés, Kbt. 37. § (1) bekezdés j) pont). A hirdetményt legkésőbb a szerződés módosításától számított öt munkanapon belül kell megküldeni közzétételre (Kbt. 37. § (5) bekezdés). A szerződésmódosítást a hirdetmény megjelenését követően haladéktalanul közzé kell tenni az EKR-en keresztül a CoRe-ban, a Közbeszerzési Hatóság nyilvános elektronikus szerződéstárában, valamint az EKR-ben (Kbt. 43. § (1) bekezdés b) pont).

Ellenőrzés és jogorvoslat

A Közbeszerzési Hatóság figyelemmel kíséri a szerződésmódosításokról szóló hirdetményeket, és szerződés-ellenőrzési eljárásban ellenőrzi a szerződések teljesítését és módosítását (Kbt. 187. § (2) bekezdés j) pont). Ha valószínűsíthető, hogy a módosítás a Kbt.-be ütközik, a Hatóság elnöke kezdeményezi a Közbeszerzési Döntőbizottság hivatalbóli eljárását (Kbt. 153. § (1) bekezdés c) pont), a 142. § (3) bekezdésébe ütköző módosítás érvénytelenségének kimondása iránt pedig a Hatóság pert indít (Kbt. 175. § (1) bekezdés).

A szerződés Kbt.-be ütköző módosítása a Döntőbizottság előtt is megtámadható (Kbt. 145. § (3) bekezdés); a jogsértés tudomásra jutásának ilyenkor a módosításról szóló hirdetmény közzétételétől számított harmincadik napot kell tekinteni (Kbt. 148. § (7) bekezdés e) pont). A Döntőbizottság ezekben az ügyekben az eljárás megindításától számított hatvan napon belül dönt (Kbt. 164. § (3) bekezdés). A kérelem menetét a jogorvoslati útmutató mutatja be.

Érdemes minden módosításnál írásban rögzíteni, melyik jogcímen és milyen tények alapján történik – a (4) bekezdés c) pontjánál például azt, miért nem volt előre látható a körülmény –, hogy a feltételek fennállása később is igazolható legyen.

Szeretné, ha a közbeszerzési dokumentumait közzététel előtt ellenőriznék? Megmutatjuk, hogyan végzi ezt a Procurelex Ellenőrzés.

Bemutató kérése

Általános tájékoztatás a hatályos Kbt.-ről. Nem minősül jogi tanácsadásnak.