Gyakorlati útmutató
Ajánlattételi és részvételi határidők
A Kbt. minimális ajánlattételi és részvételi határidői eljárásfajtánként, a rövidítés és a kötelező meghosszabbítás esetei, a határidők számítása és a szerződéskötési moratórium.
Jogalap81. § (7) bekezdés · 81. § (8) bekezdés · 81. § (10) bekezdés · 83. § (1) bekezdés · 84. § (4) bekezdés · 52. § (3) bekezdés · 52. § (4) bekezdés · 52. § (5) bekezdés · 48. § (1) bekezdés · 48. § (3) bekezdés · 48. § (4) bekezdés · 131. § (6) bekezdés · hivatalos szöveg
Az ajánlattételi és a részvételi határidő nem lehet rövidebb a Kbt.-ben eljárásfajtánként meghatározott minimumnál. Ez az útmutató összefoglalja a minimumokat, a rövidítés és a kötelező meghosszabbítás eseteit, a határidők számításának szabályait és a szerződéskötési moratóriumot; az egyes eljárásfajtákat az eljárásfajtákról szóló útmutató mutatja be. A határidők táblázata és kalkulátora egy adott naptól is kiszámolja a határidőket.
Az alapszabály: elegendő idő
Az ajánlatkérőnek a határidőt úgy kell meghatároznia, hogy – a szerződés összetettségét és a törvényi minimumokat figyelembe véve – elegendő idő álljon rendelkezésre az ajánlatok, illetve a részvételi jelentkezések elkészítéséhez (Kbt. 52. § (1) bekezdés). A minimum tehát alsó korlát, nem ajánlott időtartam. Ha az ajánlat elkészítéséhez a helyszín vagy egyes iratok helyszíni megtekintése szükséges, a határidőt a minimumnál hosszabbra kell szabni (Kbt. 52. § (2) bekezdés). A határidő időpontja az EKR-ben csak jogszabályban meghatározott időszakra eshet (Kbt. 52. § (1a) bekezdés).
Nyílt eljárás
A határidők az ajánlati felhívást tartalmazó hirdetmény feladásának napjától számítanak.
| Eset | Ajánlattételi határidő legalább | Jogalap |
|---|---|---|
| Az ajánlatok teljes egészében elektronikusan nyújthatók be | 30 nap | Kbt. 81. § (7) bekezdés |
| Az ajánlatok nem vagy csak részben nyújthatók be elektronikusan | 35 nap | Kbt. 81. § (7) bekezdés |
| Előzetes tájékoztató után | 15 nap | Kbt. 81. § (8) bekezdés |
| Gyorsított nyílt eljárás | 15 nap | Kbt. 81. § (10) bekezdés |
Az előzetes tájékoztató utáni rövidítés feltétele, hogy a tájékoztatót tartalmazó hirdetményt az ajánlati felhívást tartalmazó hirdetmény feladása előtt legalább 35 nappal, de legfeljebb 12 hónapon belül adták fel, és az tartalmazta a külön jogszabály szerinti adatokat (Kbt. 81. § (8) bekezdés). Gyorsított eljárás kivételesen indokolt és sürgős esetben alkalmazható, ha a rendes határidők nem lennének betarthatók; az indokot az eljárást megindító hirdetményben meg kell adni (Kbt. 81. § (10) bekezdés). Ha egyes közbeszerzési dokumentumokhoz nincs teljes körű, közvetlen elektronikus hozzáférés, az általános és az előzetes tájékoztató utáni határidőnél legalább öt nappal hosszabb határidőt kell adni (Kbt. 81. § (9) bekezdés).
Meghívásos és tárgyalásos eljárás
| Határidő | Legalább | Jogalap |
|---|---|---|
| Részvételi határidő a hirdetmény feladásától vagy a közvetlen részvételi felhívás megküldésétől | 30 nap | Kbt. 83. § (1) bekezdés |
| Részvételi határidő gyorsított eljárásban | 15 nap | Kbt. 83. § (2) bekezdés |
| Ajánlattételi határidő az ajánlattételi felhívás megküldésétől | 25 nap; 30 nap, ha az ajánlatok nem vagy csak részben nyújthatók be elektronikusan | Kbt. 84. § (4) bekezdés |
| Ajánlattételi határidő előzetes tájékoztató után | 10 nap | Kbt. 84. § (5) bekezdés |
| Ajánlattételi határidő gyorsított eljárásban | 10 nap | Kbt. 84. § (8) bekezdés |
Az előzetes tájékoztató utáni rövidítés a részvételi felhívással meghirdetett eljárásban alkalmazható, a nyílt eljárásnál leírt feltételekkel (Kbt. 84. § (5) bekezdés). A nem központi ajánlatkérő az ajánlattételi határidőt a felhívni kívánt jelentkezőkkel kötött megállapodásban is rögzítheti, ha mindegyikük azonos időt kap; megállapodás hiányában az általa megállapított határidő legalább tíz nap (Kbt. 84. § (6) bekezdés). Ha egyes közbeszerzési dokumentumokhoz nincs teljes körű elektronikus hozzáférés, az általános, az előzetes tájékoztató utáni és a megállapodásos határidőnél legalább öt nappal hosszabb határidő kell (Kbt. 84. § (7) bekezdés). A tárgyalásos eljárásban ugyanezek a szabályok irányadók a részvételi határidőre és az első ajánlat benyújtásának határidejére (Kbt. 86. § (4) bekezdés, Kbt. 87. § (3) bekezdés).
Más eljárások és módszerek
- Versenypárbeszédben a részvételi határidő legalább 30 nap a hirdetmény feladásától (Kbt. 90. § (5) bekezdés).
- Innovációs partnerségben a részvételi határidő legalább 30 nap, a tárgyalásos eljárás rövidítési lehetőségei nélkül (Kbt. 96. § (3) bekezdés); az első ajánlatokra a tárgyalásos eljárás határidőszabálya nem alkalmazandó (Kbt. 96. § (5) bekezdés).
- Dinamikus beszerzési rendszer felállításakor a részvételi határidő legalább 30 nap, gyorsítás nélkül (Kbt. 107. § (5) bekezdés); az egyes beszerzéseknél az ajánlattételi határidő legalább 10 nap az ajánlattételi felhívás megküldésétől (Kbt. 107. § (7) bekezdés).
- Hirdetmény nélküli tárgyalásos eljárásra a Kbt. nem állapít meg napban kifejezett minimumot; a határidőnek ilyenkor is elegendő időt kell biztosítania (Kbt. 52. § (1) bekezdés).
- Koncessziós beszerzési eljárásban a határidő legalább 25 nap a hirdetmény feladásától, többszakaszos eljárásban az első ajánlatokra legalább 17 nap a felhívás megküldésétől; ha az ajánlatok csak részben nyújthatók be elektronikusan, 30, illetve 22 nap (Kbt. 123. § (2) bekezdés).
- Az uniós értékhatár alatt nyílt, meghívásos és tárgyalásos eljárásban az ajánlattételi határidő legalább 10 nap árubeszerzésnél és szolgáltatásnál, 15 nap építési beruházásnál (Kbt. 114. § (4) bekezdés); a háromszázmillió forint becsült érték alatti, uniós alapokból részben sem finanszírozott építési beruházásnál választható, közvetlen felhívással induló eljárásban a nyílt eljárás minimális határideje nem alkalmazandó (Kbt. 115. § (1) bekezdés, Kbt. 115. § (3) bekezdés). Részletek: nemzeti eljárásrend.
Rövidíteni nem, hosszabbítani lehet
A már megállapított beérkezési határidőt csak hosszabbítani lehet, a felhívás módosítására vonatkozó szabályok szerint (Kbt. 52. § (3) bekezdés). Ahol a törvény az elektronikus ajánlattételre tekintettel enged rövidebb határidőt, ez nem alkalmazható, ha az ajánlatok csak részben nyújthatók be elektronikusan (Kbt. 68. § (7) bekezdés).
Az ajánlatkérő köteles meghosszabbítani a határidőt, ha az időben kért kiegészítő tájékoztatást nem tudja határidőben megadni, ha a közbeszerzési dokumentumokat módosítja, továbbá az EKR-t érintő üzemzavar vagy működési hiba esetén az elektronikus közbeszerzés részletes szabályairól szóló kormányrendeletben meghatározott esetekben (Kbt. 52. § (4) bekezdés). A meghosszabbításnak arányban kell állnia a közölt információk vagy a változtatás jelentőségével. Nem jelentős – az ajánlatok időben történő megfelelő előkészítését nem befolyásoló – módosításnál nem kötelező a hosszabbítás, ha a módosítást legkésőbb a lejárat napját megelőző hetedik napon megküldik, illetve ha a módosításról hirdetményt kell feladni, azt legkésőbb a lejárat napját megelőző tizedik napon feladják (Kbt. 52. § (5) bekezdés).
A kiegészítő tájékoztatást ésszerű határidőn belül, de legkésőbb az ajánlattételi határidő lejárta előtt hat nappal (gyorsított eljárásban négy, hirdetmény nélküli tárgyalásos eljárásban három nappal), a részvételi szakaszban a részvételi határidő előtt négy nappal kell megadni (Kbt. 56. § (2) bekezdés). A válaszadási határidőt megelőző negyedik (gyorsított és hirdetmény nélküli tárgyalásos eljárásban harmadik) napnál később beérkezett kérdésre nem kötelező válaszolni (Kbt. 56. § (3) bekezdés).
Hirdetményben közzétett felhívás módosítását – a határidő hosszabbítását is – hirdetményben kell közzétenni (Kbt. 55. § (1) bekezdés). A módosító hirdetményt a határidő lejártáig fel kell adni, erről az érdeklődő gazdasági szereplőket a lejárat előtt egyidejűleg tájékoztatni kell, és a megjelenéséig intézkedést tenni, döntést hozni, iratot beadni nem lehet (Kbt. 55. § (2) bekezdés). Ha a határidő módosításáról szóló hirdetményt az EKR üzemzavara miatt nem lehet a lejáratig feladni, az a lejárat után is feladható: az üzemzavar elhárulását követően haladéktalanul, de legkésőbb a következő munkanapon, erre a körülményre utalva (Kbt. 55. § (2a) bekezdés). Hirdetményben közzé nem tett felhívásnál a felhívott vagy az érdeklődő gazdasági szereplőket a határidő lejártáig közvetlenül, egyidejűleg kell tájékoztatni (Kbt. 55. § (3) bekezdés).
A határidők számítása
- A napokban, hónapokban vagy években megállapított határidőbe a kezdőnap – az a nap, amelyre a határidő megkezdésére okot adó cselekmény vagy körülmény esik – nem számít bele (Kbt. 48. § (1) bekezdés).
- A hirdetményben (felhívásban) megjelölt határidő a hirdetmény (felhívás) feladását, illetve a felhívás közvetlen megküldését követő napon kezdődik (Kbt. 48. § (4) bekezdés).
- A hónapokban vagy években megállapított határidő azon a napon jár le, amely számánál fogva a kezdőnapot követő napnak megfelel; ha ez a nap a lejárat hónapjában hiányzik, a hónap utolsó napján (Kbt. 48. § (2) bekezdés).
- Ha a határidő utolsó napja nem munkanapra esik, a határidő csak az ezt követő legközelebbi munkanapon jár le (Kbt. 48. § (3) bekezdés).
- Ugyanezek a szabályok irányadók az ajánlati kötöttség és a szerződéskötési moratórium számítására (Kbt. 48. § (5) bekezdés).
Ha például a nyílt eljárást megindító hirdetményt 2026. november 2-án (hétfőn) adják fel, a harmincnapos időtartam első napja november 3., harmincadik napja december 2. (szerda). A munkaszüneti napokat a Munka törvénykönyve 102. § (1) bekezdése sorolja fel; 2026. november 14-től december 24. is munkaszüneti nap, amit az év végi határidőknél érdemes figyelembe venni. A számítással kapcsolatos gyakori kérdésekre a határidők számításáról szóló GYIK válaszol.
Szerződéskötési moratórium
A szerződés – ha a Kbt. másként nem rendelkezik – nem köthető meg az írásbeli összegezés megküldése napját követő tíz napos időtartam lejártáig; ha az összegezést kijavítják, és az eredményességre, az ajánlat érvényességére vagy az értékelés eredményére vonatkozó adat módosul, a módosított összegezés megküldésétől kell számolni, a 115. § szerinti eljárásban pedig az időtartam öt nap (Kbt. 131. § (6) bekezdés). A nyertes – és ha megnevezték, a második legkedvezőbb – ajánlattevő ajánlati kötöttsége az összegezés megküldésétől számított harminc, építési beruházásnál hatvan nappal meghosszabbodik, és a szerződést ezen időtartam alatt kell megkötni (Kbt. 131. § (5) bekezdés, Kbt. 131. § (6) bekezdés).
Ha egy ajánlattevő az ajánlatok bontását követő eljárási cselekmény vagy dokumentum miatt határidőben és szabályszerűen előzetes vitarendezést kezdeményez, a szerződés a kérelem benyújtásától a válasz megküldését követő tíz napos időtartam lejártáig akkor sem köthető meg, ha a moratórium addig lejárna (Kbt. 80. § (5) bekezdés). Jogorvoslati kérelem vagy kezdeményezés esetén a szerződés – ha a Közbeszerzési Döntőbizottság vagy a bíróság nem engedélyezi a megkötését – az érdemi vagy az ügyet befejező határozat meghozataláig nem köthető meg (Kbt. 131. § (7) bekezdés). A tíz-, illetve ötnapos időtartam letelte előtt is megköthető a szerződés többek között akkor, ha nyílt eljárásban csak egy ajánlatot nyújtottak be, illetve keretmegállapodás vagy dinamikus beszerzési rendszer alapján történő beszerzésnél (Kbt. 131. § (8) bekezdés).
Kapcsolódó oldalak
Előző útmutató
Nemzeti eljárásrend: közbeszerzés az uniós értékhatár alatt
Következő útmutató
Kizáró okok és öntisztázás
Szeretné, ha a közbeszerzési dokumentumait közzététel előtt ellenőriznék? Megmutatjuk, hogyan végzi ezt a Procurelex Ellenőrzés.
Bemutató kéréseÁltalános tájékoztatás a hatályos Kbt.-ről. Nem minősül jogi tanácsadásnak.