Ugrás a tartalomra

GYIK

Az EKR használata

Gyakori kérdések arról, hogyan kell a Kbt. szerint az EKR-t használni: dokumentumok elérése, nyilatkozatok és aláírás, bontás, kivételek és üzemzavar.

Frissítve: 2026. november 17.9 kérdésTervezet – jogi felülvizsgálatra vár

Az EKR-ben az eljárási cselekmények elektronikus gyakorlásának részletes szabályait kormányrendelet határozza meg (Kbt. 41. § (7) bekezdés); a fenti válaszok a Kbt. rendelkezéseire épülnek, és azt foglalják össze, amit a törvény maga előír az ajánlatkérőknek és a gazdasági szereplőknek.

A szabályokat részletesen az EKR-ről szóló útmutató tárgyalja. A határidők és az üzemzavar miatti hosszabbítás összefüggéseit az ajánlattételi és részvételi határidőkről szóló útmutató, az egységes európai közbeszerzési dokumentumot és az igazolásokat az EEKD-ről szóló útmutató mutatja be.

Kötelező-e az EKR használata?

Igen. A közbeszerzési és koncessziós beszerzési eljárást az EKR igénybevételével kell lebonyolítani, és az ajánlatkérő és a gazdasági szereplők közötti kommunikáció – ha jogszabály eltérően nem rendelkezik – írásban, elektronikus úton, az EKR-ben történik (Kbt. 40. § (1) bekezdés, Kbt. 41. § (1) bekezdés). A kivételeket a Kbt. határozza meg (Kbt. 41. § (3) bekezdés, Kbt. 41/C. § (1) bekezdés).

Jogalap40. § (1) bekezdés · 41. § (1) bekezdés · 41. § (3) bekezdés · 41/C. § (1) bekezdés · hivatalos szöveg

Kell-e regisztrálni a közbeszerzési dokumentumok eléréséhez?

Nem. Az ajánlatkérő a közbeszerzési dokumentumokat az EKR nyilvános, regisztráció nélkül elérhető felületén közvetlenül, korlátlanul, teljes körűen és térítésmentesen köteles hozzáférhetővé tenni; kivételt csak az EKR-ben űrlapon benyújtandó nyilatkozatok sablonjai jelentenek (Kbt. 39. § (1) bekezdés).

Jogalap39. § (1) bekezdés · hivatalos szöveg

Kell-e elektronikus aláírás az EKR-ben benyújtott dokumentumokhoz?

Főszabály szerint nem: a dokumentum benyújtható az EKR elektronikus űrlapjával, vagy – ha a nyilatkozat nyelvén nincs űrlap – a papíralapú dokumentum egyszerű elektronikus másolataként, és az ajánlatkérő nem követelheti meg elektronikus aláírás alkalmazását (Kbt. 41/A. § (1) bekezdés). Kivétel a követelés érvényesítésének közvetlen alapjául szolgáló nyilatkozat, például a garanciavállaló nyilatkozat, amelynél teljes bizonyító erejű elektronikus magánokirat írható elő (Kbt. 41/A. § (2) bekezdés).

Jogalap41/A. § (1) bekezdés · 41/A. § (2) bekezdés · hivatalos szöveg

Mikor kell az EKR elektronikus űrlapját kitölteni?

Ha a nyilatkozatminta az EKR-ben a nyilatkozat nyelvén elektronikus űrlapként rendelkezésre áll. Az űrlapot akkor is ki kell tölteni, ha az ajánlatkérő más nyelvű nyilatkozatot is elfogad; a magyarul kitöltött űrlap ilyenkor a csatolt idegen nyelvű nyilatkozat fordításának minősül (Kbt. 41/A. § (3) bekezdés).

Jogalap41/A. § (3) bekezdés · hivatalos szöveg

Ki nyilatkozik a gazdasági szereplő nevében az EKR-ben?

Az a személy minősül a gazdasági szereplő képviselőjének, aki az EKR-ben a nyilatkozattételhez szükséges hozzáféréssel és jogosultsággal rendelkezik, és az általa kitöltött űrlap a gazdasági szereplő eredeti nyilatkozatának minősül (Kbt. 41/A. § (4) bekezdés). Közös ajánlattételnél az ajánlatot benyújtó gazdasági szereplő teszi meg az űrlapos nyilatkozatokat a többiek képviseletében is, amire a meghatalmazásnak ki kell terjednie (Kbt. 41/A. § (5) bekezdés, Kbt. 35. § (2a) bekezdés).

Jogalap41/A. § (4) bekezdés · 41/A. § (5) bekezdés · 35. § (2a) bekezdés · hivatalos szöveg

Újra be kell-e nyújtani egy igazolást, amelyet ugyanannak az ajánlatkérőnek korábban már benyújtottunk?

Nem, ha a gazdasági szereplő azt egy korábbi közbeszerzési vagy koncessziós beszerzési eljárásban ugyanannak az ajánlatkérőnek az EKR-ben elektronikusan már benyújtotta. Ilyenkor az ajánlatkérő felhívására megjelöli, melyik korábbi eljárásban benyújtott igazolást kéri figyelembe venni, az ajánlatkérő pedig megvizsgálja, hogy az tartalmilag megfelel-e (Kbt. 69. § (11a) bekezdés).

Jogalap69. § (11a) bekezdés · hivatalos szöveg

Hogyan történik az ajánlatok bontása az EKR-ben?

Az elektronikusan benyújtott ajánlatokat az EKR bontja: a bontás időpontjában az ajánlatok az ajánlatkérő számára hozzáférhetővé válnak (Kbt. 68. § (1b) bekezdés). Az ajánlattevők nevét, címét és az értékelésre kerülő főbb, számszerűsíthető adatokat az EKR a bontás időpontjától azonnal elérhetővé teszi az ajánlattevők számára (Kbt. 68. § (1c) bekezdés, Kbt. 68. § (4) bekezdés).

Jogalap68. § (1b) bekezdés · 68. § (1c) bekezdés · 68. § (4) bekezdés · hivatalos szöveg

Mikor tekinthet el az ajánlatkérő az EKR használatától?

Csak a Kbt.-ben felsorolt okokból, például ha az elektronikus kommunikáció széles körben nem elérhető berendezéseket vagy fájlformátumokat igényelne, fizikai vagy méretarányos modellt kell benyújtani, vagy a bizalmas dokumentumok megfelelő védelme elektronikusan nem biztosítható (Kbt. 41/C. § (1) bekezdés). Az eltérés csak az érintett dokumentumokra vagy ajánlatrészekre vonatkozhat, a felolvasólap adataira nem, okát pedig az összegezésben fel kell tüntetni (Kbt. 41/C. § (2) bekezdés).

Jogalap41/C. § (1) bekezdés · 41/C. § (2) bekezdés · hivatalos szöveg

Mi a teendő, ha az EKR üzemzavara miatt nem lehet határidőben ajánlatot benyújtani?

Az ajánlatkérő az EKR-t érintő üzemzavar vagy működési hiba esetén az elektronikus közbeszerzés részletes szabályairól szóló kormányrendeletben meghatározott esetekben köteles meghosszabbítani az ajánlattételi vagy részvételi határidőt (Kbt. 52. § (4) bekezdés c) pont). A határidő módosításáról szóló hirdetmény ilyenkor a lejárat után is feladható, az üzemzavar elhárulását követően haladéktalanul, de legkésőbb a következő munkanapon (Kbt. 55. § (2a) bekezdés).

Jogalap52. § (4) bekezdés c) pont · 55. § (2a) bekezdés · hivatalos szöveg

Szeretné, ha a közbeszerzési dokumentumait közzététel előtt ellenőriznék? Megmutatjuk, hogyan végzi ezt a Procurelex Ellenőrzés.

Bemutató kérése

Általános tájékoztatás a hatályos Kbt.-ről. Nem minősül jogi tanácsadásnak.