Gyakorlati útmutató
Kivételek a Kbt. alkalmazása alól
Mely beszerzésekre nem kell a Kbt.-t alkalmazni a 9–14. § szerint: a házon belüli (in-house) szerződés, az ajánlatkérők együttműködése, a szolgáltatási, közszolgáltatói és koncessziós kivételek, és mi a kockázata a téves kivételnek.
Jogalap9. § (1) bekezdés h) pont · 9. § (1) bekezdés i) pont · 9. § (1) bekezdés j) pont · 9. § (1) bekezdés k) pont · 9. § (5) bekezdés · 9. § (8) bekezdés · 10. § (1) bekezdés · 14. § (1) bekezdés · 43. § (1) bekezdés a) pont · 137. § (2) bekezdés · hivatalos szöveg
A Kbt. egyes beszerzésekre az értéküktől függetlenül nem alkalmazandó. Ez az útmutató a 9–14. § kivételeit mutatja be – részletesen a házon belüli (in-house) szerződést és az ajánlatkérők közötti együttműködést, a közszolgáltatói és a koncessziós kivételeket áttekintésként –, valamint azt, mivel jár, ha a kivételt tévesen alkalmazzák. Az uniós értékhatár alatti további kivételeket a 111. § tartalmazza; ezekről a nemzeti eljárásrendről szóló útmutató szól.
Mielőtt kivételre hivatkozna
Érdemes két kérdést elválasztani. Az első, hogy a szerződés egyáltalán közbeszerzés-e: közbeszerzési szerződés az ajánlatkérő által írásban megkötött, árubeszerzésre, szolgáltatás megrendelésre vagy építési beruházásra irányuló visszterhes szerződés (Kbt. 3. § 24. pont). A második, hogy ha igen, alkalmazható-e rá a 9–14. § valamely kivétele; ehhez a kivétel minden feltételének teljesülnie kell. Ha az ajánlatkérő objektíve szétválasztható elemekből álló beszerzésre egy szerződést köt, és az közbeszerzési és kivételt képező elemeket is tartalmaz, a közbeszerzési eljárás szabályait kell alkalmazni, függetlenül attól, hogyan aránylik a kivételt képező elemek értéke a teljes értékhez (Kbt. 23. § (5) bekezdés, Kbt. 23. § (6) bekezdés).
Védelmi, biztonsági és nemzetközi kivételek
Nem kell a Kbt.-t alkalmazni:
- a külön törvényben meghatározott védelmi és biztonsági tárgyú beszerzésekre, amelyekre a külön törvény szabályai vonatkoznak (Kbt. 9. § (1) bekezdés a) pont);
- azokra a beszerzésekre, amelyeknél a közbeszerzési szabályok alkalmazása az állam biztonságához fűződő alapvető érdekekkel ellentétes információ átadására kötelezné Magyarországot (Kbt. 9. § (1) bekezdés b) pont ba) alpont), illetve amelyeknél az alapvető biztonsági érdekek kisebb beavatkozással nem garantálhatók, és a megrendelést az Országgyűlés illetékes bizottsága előzetesen jóváhagyta (Kbt. 9. § (1) bekezdés b) pont bb) alpont);
- a nemzetközi megállapodásban, nemzetközi szervezet vagy nemzetközi finanszírozó intézmény által meghatározott külön eljárás szerinti beszerzésekre, az ott meghatározott feltételekkel (Kbt. 9. § (1) bekezdés c) pont, Kbt. 9. § (1) bekezdés d) pont, Kbt. 9. § (1) bekezdés e) pont, Kbt. 9. § (1) bekezdés f) pont);
- a nyilvános elektronikus hírközlő hálózat rendelkezésre bocsátását vagy hasznosítását, illetve a nyilvánosság felé nyújtott elektronikus hírközlési szolgáltatást kizárólagosan szolgáló beszerzésre (Kbt. 9. § (1) bekezdés g) pont).
Házon belüli (in-house) szerződés
Az 5. § (1) bekezdése szerinti ajánlatkérő a Kbt. alkalmazása nélkül köthet szerződést olyan jogi személlyel, amelyre a következő feltételek mind teljesülnek (Kbt. 9. § (1) bekezdés h) pont):
- az ajánlatkérő felette a saját szervezeti egységei felettihez hasonló kontrollt gyakorol;
- az ajánlatkérő döntő befolyással rendelkezik a stratégiai céljai meghatározásában és a működésével kapcsolatos jelentős döntések meghozatalában;
- abban közvetlen magántőke-részesedés nincsen;
- éves nettó árbevételének több mint 80%-a a kontrollt gyakorló ajánlatkérővel vagy az általa ugyanígy kontrollált más jogi személlyel kötött vagy kötendő szerződések teljesítéséből származik.
A kivétel akkor is alkalmazandó, ha a kontrollált jogi személy ajánlatkérőként köt szerződést az őt kontrolláló ajánlatkérővel, vagy az ajánlatkérő által ugyanígy kontrollált más jogi személlyel (Kbt. 9. § (2) bekezdés). Ha a kontrollált jogi személy tagja az állam, a feltételeknek a tulajdonosi jogokat gyakorló jogalany vonatkozásában kell fennállniuk (Kbt. 9. § (3) bekezdés).
A 80%-os arány számításakor a szerződések teljesítéséből származik a harmadik személyeknek nyújtott közszolgáltatás ellenértéke is, függetlenül attól, hogy azt az ajánlatkérő vagy a közszolgáltatást igénybe vevő fizeti (Kbt. 9. § (6) bekezdés). Ahol az éves nettó árbevétel nem értelmezhető, a szerződéskötést megelőző három év költségei alapján kell számolni; ha ilyen adat nincs, az arányt – elsősorban hiteles üzleti tervvel – valószínűsíteni kell (Kbt. 9. § (7) bekezdés).
A feltételeknek a szerződés teljes időtartama alatt fenn kell állniuk; ha megszűnnek, az ajánlatkérő a szerződést jogosult és köteles felmondani (Kbt. 9. § (5) bekezdés). A kontrollált jogi személy maga is ajánlatkérő (Kbt. 5. § (1) bekezdés d) pont), így saját beszerzéseinél a Kbt. szerint kell eljárnia.
Közös kontroll. Több ajánlatkérő közösen is gyakorolhat ilyen kontrollt (Kbt. 9. § (1) bekezdés i) pont). Ekkor valamennyi ajánlatkérőnek képviseltetnie kell magát a kontrollált jogi személy döntéshozó szerveiben – egy képviselő több vagy akár minden ajánlatkérőt is képviselhet –, és a kontrollált jogi személy érdekei nem lehetnek ellentétesek a kontrolláló ajánlatkérők érdekeivel (Kbt. 9. § (4) bekezdés).
Ajánlatkérők közötti együttműködés
Az 5. § (1) bekezdése szerinti ajánlatkérő a Kbt. alkalmazása nélkül köthet szerződést más ajánlatkérővel, ha a szerződés célja közfeladatok teljesítésére, közszolgáltatások nyújtására vagy közös közérdekű célok megvalósítására irányuló együttműködés kialakítása, és az ajánlatkérők az együttműködéssel érintett tevékenységből származó éves nettó árbevételük kevesebb mint 20%-át szerzik a nyílt piacról (Kbt. 9. § (1) bekezdés j) pont). Ha az árbevétel nem értelmezhető, az arányt itt is a költségek alapján kell megállapítani (Kbt. 9. § (7) bekezdés).
Beszerzés központi beszerző szervtől
Nem kell a Kbt.-t alkalmazni, amikor egy szervezet a központi beszerző szerv által közbeszerzési eljárásban beszerzett árut, szolgáltatást vagy építési beruházást rendeli meg, ha a központi beszerző szerv a javára kötött közbeszerzési szerződést; ugyanez vonatkozik a központi beszerző szervek járulékos közbeszerzési szolgáltatásainak megrendelésére (Kbt. 9. § (1) bekezdés k) pont).
Szolgáltatásokra vonatkozó kivételek
Szolgáltatás megrendelésénél többek között az alábbi esetekben nem kell a Kbt.-t alkalmazni (Kbt. 9. § (8) bekezdés):
- meglévő építmény vagy egyéb ingatlan vételére, illetve az arra vonatkozó egyéb jog megszerzésére (Kbt. 9. § (8) bekezdés a) pont);
- egyes audiovizuális és rádiós műsorszámok, valamint műsoridő beszerzésére (Kbt. 9. § (8) bekezdés b) pont);
- választottbírósági, közvetítői és békéltetői tevékenységre (Kbt. 9. § (8) bekezdés c) pont);
- az ügyvédi jogi képviseletre bírósági, választottbírósági, hatósági, békéltetői vagy közvetítői eljárásban és az ehhez kapcsolódó ügyvédi tanácsadásra, a közjegyzői hitelesítésre, a jogszabály vagy bíróság által kirendelt vagyonkezelő, gyám és gondnok szolgáltatásaira, a kirendelő bíróság felügyelete alatti jogi szolgáltatásokra, valamint a hatósági hatáskör gyakorlását megtestesítő szolgáltatásokra (Kbt. 9. § (8) bekezdés d) pont);
- egyes pénzügyi szolgáltatásokra, valamint hitel- és kölcsönszerződésekre (Kbt. 9. § (8) bekezdés e) pont, Kbt. 9. § (8) bekezdés f) pont);
- munkaviszonyra, közszolgálati, közalkalmazotti és más, felsorolt foglalkoztatási jogviszonyra (Kbt. 9. § (8) bekezdés g) pont);
- vasúti vagy földalatti közösségi személyszállítási szolgáltatásra (Kbt. 9. § (8) bekezdés i) pont);
- ha a szolgáltatást az 5. § (1) bekezdése szerinti ajánlatkérő vagy ilyen ajánlatkérők társulása jogszabályban vagy hatósági határozatban meghatározott kizárólagos jog alapján nyújtja (Kbt. 9. § (8) bekezdés k) pont);
- kutatás-fejlesztési szolgáltatásra, kivéve, ha az eredményt kizárólag az ajánlatkérő hasznosítja, és az ellenszolgáltatást teljes mértékben ő teljesíti (Kbt. 9. § (8) bekezdés l) pont).
A mellékletben megjelölt CPV-kódok szerinti, a 9. § (8) bekezdés d) pontja alá nem tartozó jogi szolgáltatások a 3. melléklet szerinti szolgáltatások (Kbt. 3. melléklet); ezekre az uniós értékhatár alatt nem kell a Kbt.-t alkalmazni (Kbt. 111. § c) pont).
Közszolgáltatói és koncessziós kivételek
A közszolgáltató ajánlatkérőre a 9. §-on túl a 10–13. § további kivételei vonatkoznak (Kbt. 10. § (1) bekezdés). Ilyen például a harmadik félnek történő viszonteladás vagy bérbeadás céljából kötött közszolgáltatói szerződés (Kbt. 10. § (2) bekezdés), a 7. § szerinti közszolgáltató ajánlatkérő közszolgáltató tevékenységétől eltérő célú vagy az Európai Unión kívüli tevékenységével összefüggő szerződése (Kbt. 10. § (3) bekezdés), az ivóvíz-szolgáltató vízbeszerzése és az energiaszolgáltatók energia- vagy tüzelőanyag-beszerzése (Kbt. 11. §), a kapcsolt vállalkozással és egyes közös vállalkozásokkal kötött szerződés, meghatározott árbevételi feltételek mellett (Kbt. 12. § (1) bekezdés, Kbt. 12. § (5) bekezdés), valamint az a tevékenység, amelyről az Európai Bizottság megállapította, hogy valódi versenyfeltételek mellett végzik (Kbt. 13. § (1) bekezdés). A postai szolgáltatónak a 9. § (9) bekezdésében felsorolt célú beszerzéseire szintén nem kell a törvényt alkalmazni (Kbt. 9. § (9) bekezdés).
Építési és szolgáltatási koncessziónál a 9. § és – közszolgáltató ajánlatkérőnél – a 10–13. § mellett a 14. § kivételei alkalmazandók (Kbt. 14. § (1) bekezdés). Ezek közé tartozik például az ivóvízzel kapcsolatos és a 6. § (2) bekezdése szerinti kapcsolódó tevékenységekre irányuló koncesszió (Kbt. 14. § (2) bekezdés b) pont), a jogszabályban vagy hatósági határozatban meghatározott kizárólagos jog alapján nyújtott egyes szolgáltatások (Kbt. 14. § (3) bekezdés a) pont), a közúti és vasúti személyszállítási közszolgáltatás (Kbt. 14. § (3) bekezdés b) pont), valamint egyes védelmi és biztonsági tárgyú koncessziók (Kbt. 14. § (6) bekezdés).
Közzététel és a téves kivétel kockázata
A 9. § (1) bekezdés h)–j) pontja, valamint a 12. § (1)–(5) bekezdése alapján kötött szerződéseket a megkötésük után, módosításaikat a módosítás után haladéktalanul közzé kell tenni az EKR-en keresztül a CoRe nyilvános elektronikus szerződéstárban és az EKR-ben (Kbt. 43. § (1) bekezdés a) pont).
Ha a kivétel feltételei nem állnak fenn, a szerződés a közbeszerzési eljárás jogtalan mellőzésével jön létre: semmis (Kbt. 137. § (1) bekezdés a) pont), és a Közbeszerzési Döntőbizottság a jogsértés megállapítása mellett bírságot szab ki (Kbt. 165. § (6) bekezdés a) pont). A jogorvoslati kérelem ilyenkor a tudomásszerzéstől számított harminc napon belül, de legkésőbb a szerződés megkötésétől számított egy éven belül nyújtható be (Kbt. 148. § (9) bekezdés). Nem semmis a szerződés, ha az ajánlatkérő úgy ítélte meg, hogy a 9–14. § vagy a 111. § alapján eljárás nélkül szerződhet, szerződéskötési szándékáról a külön jogszabály szerinti minta szerinti hirdetményt tett közzé, és a szerződést nem kötötte meg a közzétételt követő naptól számított tíz napon belül (Kbt. 137. § (2) bekezdés). Érdemes ezért a kivétel feltételeinek fennállását a szerződéskötés előtt dokumentálni. Azt, hogy ki minősül ajánlatkérőnek, az ajánlatkérőkről szóló útmutató mutatja be.
Kapcsolódó oldalak
Előző útmutató
Keretmegállapodás
Következő útmutató
Ajánlatkérők: kinek kell a Kbt. szerint közbeszereznie?
Szeretné, ha a közbeszerzési dokumentumait közzététel előtt ellenőriznék? Megmutatjuk, hogyan végzi ezt a Procurelex Ellenőrzés.
Bemutató kéréseÁltalános tájékoztatás a hatályos Kbt.-ről. Nem minősül jogi tanácsadásnak.