Gyakorlati útmutató
Ajánlatkérők: kinek kell a Kbt. szerint közbeszereznie?
Mely szervezetek kötelesek közbeszerzési eljárást lefolytatni a Kbt. 5–7. §-a szerint: a klasszikus ajánlatkérők, a támogatásból beszerzők és a közszolgáltató ajánlatkérők, valamint az ajánlatkérők első kötelezettségei.
Jogalap4. § (1) bekezdés · 5. § (1) bekezdés · 5. § (1) bekezdés e) pont · 5. § (2) bekezdés · 5. § (3) bekezdés · 5. § (4) bekezdés · 6. § (1) bekezdés · 7. § (1) bekezdés · 7. § (2) bekezdés · 3. § 28. pont · 21. § (4) bekezdés · 26. § (1) bekezdés · hivatalos szöveg
A Kbt. személyi hatálya azt határozza meg, kinek kell közbeszerzési eljárást lefolytatnia: az 5–7. §-ban ajánlatkérőként meghatározott szervezetek a 15. § (1) bekezdése szerinti értékhatárt elérő értékű közbeszerzési szerződés, építési vagy szolgáltatási koncesszió megkötéséhez kötelesek a Kbt. szerinti eljárást lefolytatni (Kbt. 4. § (1) bekezdés). Az útmutatóból kiderül, kik tartoznak ide, mikor válik ajánlatkérővé egy egyébként nem ajánlatkérő szervezet, mi a közszolgáltató ajánlatkérő, és mik az ajánlatkérők első kötelezettségei.
A klasszikus ajánlatkérők
Közbeszerzési eljárás lefolytatására kötelezettek (Kbt. 5. § (1) bekezdés):
- a minisztériumok és a Kormány által kijelölt központi beszerző szerv (Kbt. 5. § (1) bekezdés a) pont, Kbt. 5. § (1) bekezdés b) pont);
- az állam, a költségvetési szervek, a közalapítványok, a helyi önkormányzatok, a helyi és országos nemzetiségi önkormányzatok, a helyi és nemzetiségi önkormányzatok társulásai, a területfejlesztési önkormányzati társulások és a térségi fejlesztési tanácsok (Kbt. 5. § (1) bekezdés c) pont);
- a 9. § (1) bekezdés h)–i) pontja szerinti, egy vagy több ajánlatkérő kontrollja alatt álló jogi személyek (Kbt. 5. § (1) bekezdés d) pont);
- az olyan jogképes szervezet, amelyet nem ipari vagy kereskedelmi jellegű, kifejezetten közérdekű tevékenység folytatására hoztak létre, vagy amely bármilyen mértékben ilyen tevékenységet lát el, ha irányítása az 5. § (1) bekezdés a)–f) pontja szerinti szervezetek, az Országgyűlés vagy a Kormány közvetlen vagy közvetett felügyelete alatt áll, vagy többségi részben ilyen szervezetek finanszírozzák, vagy ezek választják meg a vezető tisztségviselők, a döntéshozó szerv vagy a felügyelőbizottság tagjainak többségét (Kbt. 5. § (1) bekezdés e) pont);
- a közfeladatot ellátó közérdekű vagyonkezelő alapítványok és az általuk létesített vagy fenntartott jogi személyek (Kbt. 5. § (1) bekezdés f) pont);
- a HUN-REN Magyar Kutatási Hálózat (Kbt. 5. § (1) bekezdés g) pont).
Az e) pontnál tehát nem a szervezet jogi formája dönt, hanem a tevékenység jellege, valamint az, hogy az a)–f) pont szerinti szervezetek, az Országgyűlés vagy a Kormány felügyeli, többségben finanszírozza vagy vezetését többségben megválasztja-e. Érdemes a feltételeket szervezetenként, írásban értékelni, mert a Kbt. hatálya alá tartozás kétsége esetén a Közbeszerzési Hatóság elnöke a Közbeszerzési Döntőbizottság eljárását kezdeményezi (Kbt. 26. § (2) bekezdés).
Központi és nem központi ajánlatkérők
Az uniós értékhatárokat az Európai Bizottság állapítja meg (Kbt. 15. § (2) bekezdés), és árubeszerzésnél és szolgáltatásnál az ajánlatkérő körétől függnek: 2026. január 1-jétől 2027. december 31-ig az 5. § (1) bekezdés a)–b) pontja szerinti ajánlatkérőkre 140 000 euró (55 412 840 forint), a többi ajánlatkérőre 216 000 euró (85 494 096 forint). A Kbt. nem központi ajánlatkérőnek az 5. § (1) bekezdés c)–f) pontja és (2) bekezdése szerinti ajánlatkérőt nevezi (Kbt. 3. § 31. pont). Az összes értékhatárt az értékhatárok oldala és az értékhatárokról szóló útmutató tartalmazza.
Támogatásból megvalósuló beszerzés
A támogatásból megvalósuló beszerzés tekintetében közbeszerzési eljárás lefolytatására köteles az 5. § (1) bekezdése alá nem tartozó szervezet vagy személy is, ha beszerzését az (1) bekezdés szerinti szervezet vagy személy közvetlenül támogatja: uniós értékhatárt elérő becsült értékű beszerzésnél többségi részben, uniós értékhatár alatti, de a nemzeti értékhatárt elérő beszerzésnél 75%-ot meghaladó mértékben (Kbt. 5. § (2) bekezdés). Ez csak akkor áll fenn, ha a beszerzés tárgya:
- az 1. melléklet szerinti mélyépítési tevékenységet magában foglaló építési beruházás (Kbt. 5. § (2) bekezdés a) pont);
- kórház, sportlétesítmény, szabadidős és szórakoztató létesítmény, iskola, felsőoktatási épület vagy közigazgatási rendeltetésű épület építési munkáit magában foglaló építési beruházás (Kbt. 5. § (2) bekezdés b) pont);
- az előbbi építési beruházásokhoz kapcsolódó szolgáltatás megrendelése (Kbt. 5. § (2) bekezdés c) pont).
Ezen túl köteles közbeszerzési eljárást lefolytatni az 5. § (1) bekezdése alá nem tartozó szervezet is, amelynek a nemzeti értékhatárt elérő becsült értékű szolgáltatásmegrendelését közvetlenül – a Helyreállítási és Rezilienciaépítési Eszköz kivételével – az Európai Unióból származó forrásból finanszírozzák (Kbt. 5. § (3) bekezdés). Érdemes ezért a támogatási igény benyújtásakor megvizsgálni, hogy a támogatás aránya, forrása és a beszerzés tárgya alapján a kedvezményezett ajánlatkérővé válik-e.
Végül a Kbt. rendelkezéseit köteles betartani az a szervezet is, amely a Kbt. szerinti eljárás lefolytatását önként vagy szerződésben vállalja, vagy amelynek ezt jogszabály kötelezővé teszi (Kbt. 5. § (4) bekezdés).
Közszolgáltató ajánlatkérők
A vízügyi, energiaipari, közlekedési és postai ágazatban a Kbt. a közszolgáltató ajánlatkérő fogalmát használja. Közszolgáltató tevékenység (Kbt. 6. § (1) bekezdés):
- ivóvíz előállítására, szállítására vagy elosztására szolgáló helyhez kötött hálózat létesítése vagy üzemeltetése, illetve ilyen hálózat ivóvízzel való ellátása (Kbt. 6. § (1) bekezdés a) pont);
- ugyanez gáz, hőenergia és villamos energia terén (Kbt. 6. § (1) bekezdés b) pont);
- vasúti, automatizált rendszerekkel, villamossal, trolibusszal, autóbusszal vagy drótkötélpályán történő közlekedés terén közszolgáltatást nyújtó hálózatok létesítése vagy üzemeltetése (Kbt. 6. § (1) bekezdés c) pont);
- földrajzi terület hasznosítása repülőtér vagy kikötői létesítmények rendelkezésre bocsátása, kőolaj vagy földgáz kitermelése, illetve szén vagy más tüzelőanyag feltárása és kitermelése céljából (Kbt. 6. § (1) bekezdés d) pont);
- postai szolgáltatás, és meghatározott feltétellel a postai szolgáltatásoktól eltérő szolgáltatás nyújtása (Kbt. 6. § (1) bekezdés e) pont, Kbt. 6. § (1) bekezdés f) pont).
Közszolgáltató ajánlatkérő – mindig csak a közszolgáltató tevékenységének biztosítása céljából lefolytatott beszerzése során – három szervezeti kör lehet:
- az 5. § (1) bekezdése szerinti szervezet, ha ilyen tevékenységet folytat, vagy ilyen tevékenység folytatására hozták létre (Kbt. 6. § (1) bekezdés);
- az a gazdálkodó szervezet, amely felett az 5. § (1) bekezdése szerinti szervezetek közvetlenül vagy közvetetten meghatározó befolyást képesek gyakorolni (Kbt. 7. § (1) bekezdés); meghatározó befolyásra az képes, akinek vagyoni hozzájárulása a jegyzett tőke felét meghaladja, aki a szavazatok többségével rendelkezik, vagy aki a vezető tisztségviselők vagy a felügyelőbizottsági tagok többségét megválaszthatja, illetve visszahívhatja (Kbt. 3. § 28. pont);
- az a gazdálkodó szervezet, amely a közszolgáltató tevékenységet jogszabályon vagy hatósági határozaton alapuló különleges vagy kizárólagos jog alapján folytatja (Kbt. 7. § (2) bekezdés, Kbt. 7. § (4) bekezdés); nem ilyen jog az, amelyet nyilvános eljárásban, objektív kritériumok alapján nyertek el, például a Kbt. szerinti hirdetménnyel induló eljárásban (Kbt. 7. § (5) bekezdés).
A 7. § szerinti szervezeteknél nem minősül közszolgáltató tevékenységnek a más tevékenység elkerülhetetlen következményeként termelt gáz vagy hőenergia hálózati ellátása, ha az kizárólag e termelés hasznosítására irányul és nem haladja meg a szervezet árbevételének 20%-át, illetve a más tevékenységhez előállított villamos energia vagy ivóvíz hálózati ellátása, ha az a saját felhasználástól függ és nem haladja meg az előállított mennyiség 30%-át, mindkét esetben három év átlagában (Kbt. 7. § (3) bekezdés).
A közszolgáltatói szerződés megkötésére irányuló eljárás sajátos szabályait külön jogszabály határozza meg, a Kbt.-t ezekkel az eltérésekkel kell alkalmazni (Kbt. 21. § (4) bekezdés). A közszolgáltatói szerződésekre magasabb értékhatárok vonatkoznak: az uniós értékhatár árubeszerzésnél és szolgáltatásnál 432 000 euró (170 988 192 forint), a nemzeti értékhatár 2026-ban árubeszerzésnél és szolgáltatásnál 50 millió, építési beruházásnál 100 millió forint. A 6. § szerinti ajánlatkérő a közszolgáltató tevékenységén kívüli célú beszerzésénél a Kbt. általános szabályai szerint jár el (Kbt. 21. § (4) bekezdés), a 7. § szerinti ajánlatkérőnek pedig az ilyen célú szerződésre a Kbt.-t nem kell alkalmaznia (Kbt. 10. § (3) bekezdés). A közszolgáltatókra vonatkozó további kivételeket (Kbt. 10. § (1) bekezdés) a kivételekről szóló útmutató tárgyalja.
Az ajánlatkérő első kötelezettségei
- Bejelentkezés. Az ajánlatkérő – az 5. § (2) és (4) bekezdése szerinti ajánlatkérő kivételével – a Kbt. hatálya alá kerülésétől, illetve adatai változásától számított harminc napon belül köteles ezt a Közbeszerzési Hatóságnak bejelenteni, az EKR-ben történő regisztrációval vagy adatmódosítással (Kbt. 26. § (1) bekezdés, Kbt. 26. § (1a) bekezdés).
- Felelősségi rend. Meg kell határoznia a közbeszerzési eljárások előkészítésének, lefolytatásának és belső ellenőrzésének felelősségi rendjét, a döntésekért felelős személyeket és a dokumentálás rendjét, közbeszerzési szabályzatban, ennek hiányában legkésőbb az adott eljárás előkészítése előtt (Kbt. 27. § (1) bekezdés, Kbt. 27. § (2) bekezdés).
- Szakértelem és bírálóbizottság. Az eljárásba bevont személyeknek együttesen rendelkezniük kell a közbeszerzés tárgya szerinti szakmai, közbeszerzési, jogi és pénzügyi szakértelemmel, az ajánlatok elbírálására pedig legalább háromtagú bírálóbizottságot kell létrehozni (Kbt. 27. § (3) bekezdés, Kbt. 27. § (4) bekezdés). A minisztériumok, a központi beszerző szerv, az állam és a költségvetési szervek – a helyi és nemzetiségi önkormányzati költségvetési szervek kivételével – meghatározott eljárásokba állami közbeszerzési szaktanácsadót kötelesek bevonni, például uniós értékhatárt elérő árubeszerzésnél és szolgáltatásnál, hétszázmillió forintot elérő építési beruházásnál, valamint uniós forrásból megvalósuló eljárásban (Kbt. 27. § (3) bekezdés).
- Elektronikus számla. Az 5. § (2) és (4) bekezdése szerinti ajánlatkérő kivételével köteles fogadni és feldolgozni az EN 16931-1:2017 európai szabványnak megfelelő elektronikus számlát (Kbt. 27/A. §).
Arról, hogy mely szerződésekre nem kell a Kbt.-t alkalmazni – például a kontrollált jogi személlyel kötött szerződésre –, a kivételekről szóló útmutató, arról pedig, hogy egy adott beszerzéshez kell-e eljárás, a GYIK az értékhatárokról ad rövid választ.
Kapcsolódó oldalak
Előző útmutató
Kivételek a Kbt. alkalmazása alól
Következő útmutató
Ajánlati biztosíték és a szerződés biztosítékai
Szeretné, ha a közbeszerzési dokumentumait közzététel előtt ellenőriznék? Megmutatjuk, hogyan végzi ezt a Procurelex Ellenőrzés.
Bemutató kéréseÁltalános tájékoztatás a hatályos Kbt.-ről. Nem minősül jogi tanácsadásnak.