Ugrás a tartalomra

Gyakorlati útmutató

Ajánlati biztosíték és a szerződés biztosítékai

Mikor és milyen formában kérhet az ajánlatkérő ajánlati biztosítékot, mikor jár vissza vagy illeti meg az ajánlatkérőt, és milyen korlátok kötik a teljesítési, a jólteljesítési és más szerződéses biztosítékokat.

Frissítve: 2026. november 17.Tervezet – jogi felülvizsgálatra vár

Jogalap54. § (1) bekezdés · 54. § (2) bekezdés · 54. § (3) bekezdés · 54. § (4) bekezdés · 54. § (5) bekezdés · 54. § (6) bekezdés · 54. § (7) bekezdés · 134. § (1) bekezdés · 134. § (2) bekezdés · 134. § (3) bekezdés · 134. § (4) bekezdés · 134. § (6) bekezdés · hivatalos szöveg

A Kbt. kétféle biztosítékot szabályoz. Az ajánlati biztosíték a közbeszerzési eljárásban az ajánlati kötöttség megtartását biztosítja, a szerződés biztosítékai pedig a teljesítés elmaradásával, a hibás teljesítéssel vagy más eseménnyel kapcsolatos igényeket. Az útmutató bemutatja, mikor írhatók elő, milyen formában nyújthatók, mekkora lehet a mértékük, és mikor kell őket visszafizetni.

Ajánlati biztosíték

Mikor írható elő

Az ajánlatkérő az eljárásban való részvételt ajánlati biztosíték adásához kötheti (Kbt. 54. § (1) bekezdés); erről az eljárást megindító felhívásban kell tájékoztatni, több szakaszból álló eljárásban már a részvételi felhívásban (Kbt. 50. § (2) bekezdés u) pont). Mivel a biztosíték az ajánlati kötöttség megtartását biztosítja, az eljárás részvételi szakaszában a részvétel nem köthető biztosítékhoz (Kbt. 54. § (1) bekezdés).

Az ajánlattevőnek az ajánlati kötöttség beálltáig kell a biztosítékot a felhívásban meghatározott mértékben rendelkezésre bocsátania, és igazolnia kell, hogy ezt megtette (Kbt. 54. § (1) bekezdés). Az ajánlati kötöttségre az egyes eljárásfajták szabályai irányadók (Kbt. 53. § (9) bekezdés): például nyílt eljárásban az ajánlattevő az ajánlattételi határidő lejártától van ajánlatához kötve (Kbt. 81. § (11) bekezdés). Ha tárgyalásos eljárásban az ajánlatkérő a 87. § (6) bekezdése alapján úgy dönt, hogy nem tart tárgyalást, és a kötöttség az erről szóló értesítéssel áll be, a biztosítékot az értesítés megküldésétől számított öt munkanapon belül kell rendelkezésre bocsátani (Kbt. 54. § (1) bekezdés).

Formái és mértéke

Az ajánlati biztosíték az ajánlattevő választása szerint teljesíthető (Kbt. 54. § (2) bekezdés):

  • az előírt pénzösszegnek az ajánlatkérő fizetési számlájára történő befizetésével;
  • pénzügyi intézmény vagy biztosító által vállalt garanciával vagy készfizető kezességgel;
  • biztosítási szerződés alapján kiállított, készfizető kezességvállalást tartalmazó kötelezvénnyel.

A befizetés helyét, az ajánlatkérő fizetési számlaszámát és a befizetés igazolásának módját a felhívásban meg kell határozni (Kbt. 54. § (2) bekezdés). A biztosíték mértékét az ajánlattevők esélyegyenlőségének biztosítása mellett, az ajánlati kötöttség megsértése esetére az ajánlatkérőnél előreláthatólag felmerülő költségekre tekintettel kell megállapítani, részajánlattételnél részenként (Kbt. 54. § (3) bekezdés). Az 54. § százalékos felső határt nem állapít meg, ezért érdemes a mértéket a várható költségekre alapozva dokumentálni. Közös ajánlattevőknek elég egyszer rendelkezésre bocsátaniuk a biztosítékot, de ha bármelyikük megsérti az ajánlati kötöttséget, a biztosíték az ajánlatkérőt illeti meg (Kbt. 35. § (5) bekezdés).

Ha a biztosíték hiányzik

Érvénytelen az ajánlat, ha az ajánlattevő a biztosítékot határidőre nem vagy az előírtnál kisebb összegben bocsátotta rendelkezésre (Kbt. 73. § (1) bekezdés i) pont). Hiánypótlásnak akkor van helye, ha csak a biztosítékra vonatkozó igazolás hiányzik vagy nem az előírt formában csatolták, de a biztosítékot az előírásoknak megfelelően rendelkezésre bocsátották, illetve a garancia- vagy kezességvállaló nyilatkozatot, a kötelezvényt az ajánlati kötöttség beálltáig kiállították (Kbt. 71. § (3a) bekezdés). A hiánypótlás általános szabályait a hiánypótlásról szóló útmutató ismerteti.

Mikor illeti meg az ajánlatkérőt

A biztosíték az ajánlatkérőt illeti meg, ha az ajánlattevő az ajánlati kötöttség ideje alatt visszavonja ajánlatát, vagy a szerződés megkötése az ajánlattevő érdekkörében felmerült okból hiúsul meg (Kbt. 54. § (4) bekezdés). Kivétel, ha az ajánlattevő azért mentesül a szerződéskötés alól, mert az írásbeli összegezés megküldése után beállott, ellenőrzési körén kívül eső és előre nem látható körülmény miatt a szerződés megkötésére vagy teljesítésére nem lenne képes (Kbt. 131. § (9) bekezdés).

Visszafizetés

A biztosítékot vissza kell fizetni (Kbt. 54. § (5) bekezdés):

  • az ajánlattevőknek a felhívás visszavonását, ajánlatuk érvénytelenné nyilvánítását vagy az eljárás eredményéről küldött értesítést követő tíz napon belül (Kbt. 54. § (5) bekezdés a) pont);
  • a nyertesnek és – ha az írásbeli összegezés megjelölte – a második legkedvezőbb ajánlattevőnek a szerződéskötést követő tíz napon belül, kivéve, ha a felhívás szerint a biztosíték a megkötött szerződést megerősítő mellékkötelezettséggé válik (Kbt. 54. § (5) bekezdés b) pont).

Ha az ajánlatkérő az ajánlati kötöttség lejárta előtt az ajánlatok további fenntartását kéri, a fenntartást vállaló ajánlattevőket az addigival megegyező biztosíték fenntartására is felhívja; aki ajánlatát nem tartja fenn, annak a biztosíték nyilatkozata kézhezvételét vagy az eredményről szóló értesítést követő tíz napon belül visszajár (Kbt. 54. § (7) bekezdés). Ha a fenntartás miatt az ajánlati kötöttség az eljárást lezáró döntésről szóló értesítés előtt meghaladná a kilencven napot – építési beruházásnál, valamint jogszabályban előírt folyamatba épített ellenőrzés mellett a százhúsz napot –, a biztosíték fenntartása nem kérhető, és a biztosítékot a kilencven, illetve százhúsz nap leteltét követő tíz napon belül vissza kell fizetni (Kbt. 54. § (7) bekezdés). Ettől eltérően a biztosíték fenntartása ilyenkor is kérhető, ha a belső piacot torzító külföldi támogatásokról szóló (EU) 2022/2560 rendelet szerinti részletes vizsgálat indult (Kbt. 80/B. § (3) bekezdés).

Ha az ajánlatkérő mulaszt

Ha az ajánlatkérő biztosítékot írt elő, a pénzben teljesített biztosíték kétszeresét, egyéb esetben a biztosíték mértékének megfelelő összeget tíz napon belül köteles megfizetni (Kbt. 54. § (6) bekezdés):

  • az ajánlattevőknek, ha az eljárás eredményéről az ajánlati kötöttség – felhívásban meghatározott vagy meghosszabbított – ideje alatt nem tájékoztatja őket (Kbt. 54. § (6) bekezdés a) pont);
  • a nyertesnek és – ha az összegezés megjelölte – a második legkedvezőbb ajánlattevőnek, ha a szerződést nem köti meg, kivéve a 131. § (9) bekezdése szerinti esetet (Kbt. 54. § (6) bekezdés b) pont).

A szerződés biztosítékai

Ha az ajánlatkérő a szerződésben biztosítékot köt ki, a biztosítékra vonatkozó feltételeket a közbeszerzési dokumentumokban közölni kell (Kbt. 134. § (1) bekezdés). A 134. § (2)–(8) bekezdésének korlátai nem vonatkoznak a Ptk. Hatodik Könyv XXVI. Fejezetében szabályozott, szerződést megerősítő biztosítékokra (Kbt. 134. § (1) bekezdés).

Teljesítési és jólteljesítési biztosíték

A szerződés teljesítésének elmaradásával kapcsolatos igények biztosítéka (a gyakorlatban: teljesítési biztosíték) és a hibás teljesítéssel kapcsolatos igények biztosítéka (jólteljesítési biztosíték) egyaránt legfeljebb a szerződés szerinti, tartalékkeret és általános forgalmi adó nélkül számított ellenszolgáltatás 5%-a lehet (Kbt. 134. § (2) bekezdés, Kbt. 134. § (3) bekezdés).

A biztosítéknak a szerződés feltételei szerint kell rendelkezésre állnia, de (Kbt. 134. § (4) bekezdés):

  • nem írható elő, hogy a teljesítési biztosíték a szerződés hatálybalépése előtt, a jólteljesítési biztosíték pedig a teljesítés időpontja előtt álljon rendelkezésre;
  • más célból kikötött biztosíték attól az időponttól követelhető, amelytől a biztosított esemény bekövetkezhet, de legkorábban a szerződéskötéstől;
  • a biztosíték rendelkezésre álló összege az ajánlatkérő követelésének kielégítésével csökken, és nem írható elő, hogy az ajánlattevő ezt követően meghatározott mértékben folyamatosan fenntartsa.

A közbeszerzési eljárásban nem kérhető igazolás vagy nyilatkozat arról, hogy az ajánlattevő a szerződéses biztosítékot határidőre nyújtani fogja (Kbt. 134. § (5) bekezdés).

Formái

Biztosíték kikötésekor az ajánlatkérő a közbeszerzési dokumentumokban vagy azt írja elő, hogy a biztosíték az ajánlattevőként szerződő fél választása szerint nyújtható óvadékként (befizetéssel vagy átutalással az ajánlatkérő fizetési számlájára), pénzügyi intézmény vagy biztosító garanciájával vagy készfizető kezességével, illetve biztosítási szerződésen alapuló, készfizető kezességvállalást tartalmazó kötelezvénnyel (Kbt. 134. § (6) bekezdés a) pont); vagy további formákat is megjelöl, de ekkor is bármelyik megjelölt vagy az előbbi formák közül választhat a szerződő fél (Kbt. 134. § (6) bekezdés b) pont).

Az ajánlatkérő a szerződésben lehetővé teheti, hogy a jólteljesítési biztosíték vagy annak egy része az ellenértékből visszatartással kerüljön biztosításra; erre az óvadék szabályait kell megfelelően alkalmazni (Kbt. 134. § (7) bekezdés). A nyertes a formák között áttérhet, de a biztosítéknak a szerződésben foglalt összegben és ideig folyamatosan rendelkezésre kell állnia (Kbt. 134. § (8) bekezdés).

Előleg és biztosíték

Ha az építési beruházás teljesítésének időtartama a két hónapot meghaladja, az ajánlatkérő köteles a tartalékkeret és általános forgalmi adó nélkül számított teljes ellenszolgáltatás 5%-ának megfelelő, de legfeljebb kétszázötvenmillió forint előleg igénybevételének lehetőségét biztosítani, és ezt a kötelező mértékű előleget nem teheti függővé biztosíték nyújtásától (Kbt. 135. § (7) bekezdés). Ezen felül és más esetben a felek a szerződésben előleget köthetnek ki (Kbt. 135. § (8) bekezdés).

Érdemes a biztosítékok mértékét, formáját, rendelkezésre állásának kezdetét és megszűnését már a szerződéstervezetben pontosan rögzíteni. A szerződés teljesítéséről további kérdéseket a szerződésekről szóló GYIK, az ajánlattevői oldal teendőit az ajánlattevőknek szóló GYIK tárgyalja.

Szeretné, ha a közbeszerzési dokumentumait közzététel előtt ellenőriznék? Megmutatjuk, hogyan végzi ezt a Procurelex Ellenőrzés.

Bemutató kérése

Általános tájékoztatás a hatályos Kbt.-ről. Nem minősül jogi tanácsadásnak.