Gyakorlati útmutató
Hiánypótlás, felvilágosítás és a számítási hiba javítása
Mikor köteles az ajánlatkérő hiánypótlást elrendelni vagy felvilágosítást kérni, mit lehet ezek útján pótolni vagy módosítani, és hogyan javítható a számítási hiba a Kbt. 71. §-a szerint.
Jogalap71. § (1) bekezdés · 71. § (2) bekezdés · 71. § (3) bekezdés · 71. § (4) bekezdés · 71. § (5) bekezdés · 71. § (6) bekezdés · 71. § (8) bekezdés · 71. § (9) bekezdés · 71. § (10) bekezdés · 71. § (11) bekezdés · hivatalos szöveg
Ha egy ajánlatból vagy részvételi jelentkezésből hiányzik egy irat, vagy egy nyilatkozat nem egyértelmű, az ajánlatkérőnek lehetőséget kell adnia a hiány pótlására, illetve a tartalom tisztázására (Kbt. 71. § (1) bekezdés). A Kbt. 71. §-a erre három eszközt ad: a hiánypótlást, a felvilágosítás kérését és a számítási hiba javítását. Az útmutatóból kiderül, mikor kötelező ezeket alkalmazni, mit lehet ezek útján pótolni vagy módosítani és mit nem, és mi történik, ha az ajánlattevő nem vagy hibásan teljesíti a felhívást.
Kötelező, és mindenkinek azonos feltételekkel
Az ajánlatkérő köteles valamennyi ajánlattevő és részvételre jelentkező számára azonos feltételekkel biztosítani a hiánypótlás lehetőségét, és felvilágosítást kell kérnie, ha az ajánlatban vagy a részvételi jelentkezésben egy kijelentés, nyilatkozat vagy igazolás tartalma nem egyértelmű (Kbt. 71. § (1) bekezdés). Ha a korábbi hiánypótlási felhívásokban nem szereplő hiányt észlel, újabb hiánypótlást köteles elrendelni (Kbt. 71. § (6) bekezdés).
A felszólítást közvetlenül az érintett ajánlattevőnek kell megküldeni, a többi ajánlattevő vagy részvételre jelentkező egyidejű értesítése mellett. A felszólításban meg kell jelölni a határidőt, a hiánypótlási felhívásban pedig a pótlandó hiányokat is (Kbt. 71. § (2) bekezdés); a határidő hosszát a 71. § nem rögzíti, azt az ajánlatkérő határozza meg. Közös ajánlattételnél a felhívás a közös ajánlattevők képviselőjének szól (Kbt. 35. § (4) bekezdés). A kommunikáció főszabály szerint írásban, elektronikus úton, az EKR-ben folyik (Kbt. 40. § (1) bekezdés, Kbt. 41. § (1) bekezdés).
Mit lehet pótolni?
A hiánypótlás csak arra irányulhat, hogy az ajánlat vagy a részvételi jelentkezés megfeleljen a közbeszerzési dokumentumok vagy a jogszabályok előírásainak. Ennek keretében a benyújtott iratok – a 69. § (4)–(5) bekezdése szerint utólag benyújtott igazolásokat is beleértve – módosíthatók és kiegészíthetők (Kbt. 71. § (3) bekezdés). Két korlát azonban mindig érvényes:
- a hiánypótlás és a felvilágosítás nem sértheti a 2. § (1)–(3) és (5) bekezdésében foglalt alapelveket, köztük a verseny tisztaságát és átláthatóságát, az esélyegyenlőséget és az egyenlő bánásmódot, a jóhiszeműség és a tisztesség követelményét, valamint a nemzeti elbánást (Kbt. 71. § (8) bekezdés a) pont);
- az ajánlatnak a beszerzés tárgyának jellemzőire, a teljesítés módjára vagy a szerződés más feltételeire vonatkozó dokumentumában csak nem jelentős, egyedi részletkérdésre vonatkozó hiba javítható vagy hiány pótolható; átalánydíjas szerződésnél az árazott költségvetés egy tétele és egységára is pótolható, módosítható, kiegészíthető vagy törölhető. Mindez csak akkor, ha a változás nem befolyásolja a teljes ajánlati árat vagy annak értékelés alá eső részösszegét, és az ajánlattevők értékelési sorrendjét (Kbt. 71. § (8) bekezdés b) pont).
Az ajánlati biztosítéknál hiánypótlásnak akkor van helye, ha az ajánlattevő a biztosítékról szóló igazolást nem vagy nem az előírt formában csatolta, de a biztosítékot az előírásoknak megfelelően rendelkezésre bocsátotta, vagy a garanciavállaló, illetve kezességvállaló nyilatkozatot vagy a kötelezvényt az ajánlati kötöttség beálltáig kiállították (Kbt. 71. § (3a) bekezdés).
Önkéntes hiánypótlás
Amíg bármely ajánlattevő vagy részvételre jelentkező számára hiánypótlási vagy felvilágosítási határidő van folyamatban, bármelyikük pótolhat olyan hiányt is, amelyre az ajánlatkérő nem hívta fel. Ha azonban a felszólítás a 69. § (4) bekezdése szerinti felhívásra benyújtott igazolásokra vonatkozik, vagy előzetes vitarendezés nyomán, a 80. § (4) bekezdése alapján történik, ezzel a lehetőséggel csak a felhívott ajánlattevő élhet (Kbt. 71. § (5) bekezdés).
Újabb hiánypótlás és új gazdasági szereplő
Az újabb hiánypótlás kötelezettsége alól a 71. § (6) bekezdése egy kivételt enged: ha az ajánlattevő a hiánypótlással olyan gazdasági szereplőt von be, amely korábban nem szerepelt az ajánlatban, és az újabb hiánypótlásra e szereplő miatt lenne szükség, az ajánlatkérő nem köteles azt elrendelni – feltéve, hogy a közbeszerzési dokumentumokban jelezte, hogy ilyenkor nem, vagy csak az általa meghatározott korlátozással rendel el újabb hiánypótlást. A korábban már megjelölt hiány a későbbi hiánypótlás során már nem pótolható (Kbt. 71. § (6) bekezdés). A 115. § szerinti eljárásban az ajánlatkérő külön jelzés nélkül sem köteles újabb hiánypótlásra, ha arra a hiánypótlásban benyújtott dokumentum vagy újonnan megnevezett gazdasági szereplő miatt lenne szükség (Kbt. 115. § (6) bekezdés).
Kizáró ok alá eső alvállalkozó vagy kapacitást nyújtó szervezet
Ha az ajánlatkérő megállapítja, hogy az ajánlattevő által megnevezett alvállalkozó vagy az a szervezet, amelynek kapacitására az alkalmasság igazolásához támaszkodik, a 62. § (1) bekezdése szerinti – vagy ha az ajánlatkérő előírta, a 63. § szerinti – kizáró ok hatálya alatt áll, az érintett szervezetet kizárja, és hiánypótlás keretében felhívja az ajánlattevőt, hogy szükség esetén nevezzen meg helyette mást (Kbt. 71. § (4) bekezdés). Ez nem alkalmazható, ha az ajánlat a 73. § (1) bekezdés c) pontja szerint érvénytelen: ha a szervezetet hamis adat vagy nyilatkozat, jogtalan befolyásolás vagy versenytorzító megállapodás miatt zárták ki (Kbt. 62. § (1) bekezdés i) pont, Kbt. 62. § (1) bekezdés j) pont, Kbt. 62. § (1) bekezdés o) pont), és az ajánlattevő nem bizonyította, hogy a kizáró okról nem tudott és az elvárható gondosság mellett sem kellett tudnia (versenytorzító megállapodásnál azt is, hogy az az ajánlattételt nem befolyásolta) (Kbt. 73. § (1) bekezdés c) pont). E bizonyításra az ajánlatkérő felvilágosításkéréssel ad lehetőséget (Kbt. 73. § (4) bekezdés).
Szakemberek, akiket az ajánlatkérő értékel
Ha az ajánlatkérő a teljesítésben részt vevő személyi állomány képzettségét és tapasztalatát értékeli (Kbt. 76. § (3) bekezdés b) pont), a bemutatott szakember személye hiánypótlással csak akkor változhat, ha kizáró ok miatt kell mást megnevezni, vagy ha az alkalmassági követelménynek való megfelelés miatt szükséges. Az új szakembernek az értékelés minden releváns körülménye tekintetében legalább egyenértékűnek kell lennie a korábbival; ha tapasztaltabb vagy képzettebb, az sem javít az ajánlat értékelésén, mert a hiánypótlás ilyenkor is csak az érvényessé tételt szolgálja (Kbt. 71. § (9) bekezdés).
Ha a felolvasólapon szereplő, szakemberre vonatkozó adat ellentmond a csatolt dokumentumnak, és a felolvasólapon szereplő adatot felvilágosítással vagy a már bemutatott szakember dokumentumának pótlásával sem sikerül alátámasztani, az ajánlat érvénytelen (Kbt. 71. § (9) bekezdés a) pont). Ha viszont a felolvasólapon szereplő adat a kevésbé kedvező, az értékelésnél azt kell figyelembe venni (Kbt. 71. § (9) bekezdés b) pont). Ha az ajánlatkérő megadta egy ajánlati elem azon legkedvezőbb szintjét, amelyre már a maximális pontszámot adja, és az ellentmondás ellenére is megállapítható, hogy az elem a maximális pontszámot kapja, az ajánlat emiatt nem nyilvánítható érvénytelenné (Kbt. 71. § (9a) bekezdés).
Felvilágosítás: csak tisztázásra
Felvilágosítást az ajánlatkérő csak a 71. § (1)–(2) bekezdése szerint, és csak olyat kérhet, amely az ajánlatok vagy részvételi jelentkezések elbírálásához szükséges (Kbt. 71. § (7) bekezdés). A felvilágosítás a nem egyértelmű tartalmat tisztázza; a (8) bekezdés korlátai rá is vonatkoznak, így nem vezethet az ajánlat tartalmának tiltott módosításához (Kbt. 71. § (8) bekezdés).
Számítási hiba javítása
Ha az ajánlatkérő az értékelésre kiható számítási hibát észlel, felhívja az ajánlattevőt a javításra, megjelölve a hibát, a javítandó értéket és a javítás eredményeként meghatározott értéket. Az eredményt úgy állapítja meg, hogy a közbeszerzés tárgya elemeinek tételesen meghatározott értékeiből (az alapadatokból) kiszámítja az összesített ellenértéket vagy más, az ajánlatban található számításon alapuló adatot. Ha a javítás elmarad, késik vagy hibás, az ajánlat érvénytelen (Kbt. 71. § (11) bekezdés).
Ha a hiánypótlás elmarad vagy túllépi a kereteket
Az ajánlatkérő köteles meggyőződni arról, hogy a hiánypótlás vagy a felvilágosítás megfelel a 71. §-nak. Ha túllépi a (3) vagy a (8)–(9) bekezdés kereteit, vagy ha nem, illetve nem határidőben teljesítették, az elbírálás során kizárólag az eredeti ajánlatot vagy részvételi jelentkezést lehet figyelembe venni (Kbt. 71. § (10) bekezdés). Ha az eredeti példány így nem felel meg az előírásoknak, az ajánlat a hiány jellegétől függően érvénytelen, például mert az alkalmasságot nem igazolták megfelelően (Kbt. 73. § (1) bekezdés d) pont), vagy mert nem felel meg a műszaki leírásnak (Kbt. 73. § (1) bekezdés k) pont).
Az utólag bekért igazolásokra külön szabály vonatkozik: ha a legkedvezőbb ajánlattevő hiánypótlás vagy felvilágosítás után sem nyújtja be megfelelően a kizáró okokra és az alkalmasságra vonatkozó igazolásokat, az ajánlatkérő az ajánlatát figyelmen kívül hagyva a következő legkedvezőbb ajánlattevőt hívja fel (Kbt. 69. § (5) bekezdés); erről az EEKD-ről és az igazolásokról szóló útmutató szól.
Üzleti titkot a hiánypótlásban és a felvilágosításban is lehet elkülönítetten elhelyezni (Kbt. 44. § (1) bekezdés); ha az üzleti titokká nyilvánítás nem felel meg a törvénynek, az ajánlatkérő hiánypótlásra köteles felhívni a gazdasági szereplőt (Kbt. 44. § (4) bekezdés).
Gyakorlati tanácsok
- Ajánlatkérőként érdemes a hiánypótlási felhívásban iratonként, pontosan megjelölni a hiányokat: a már megjelölt hiány később nem pótolható, a meg nem jelölt hiány pedig újabb hiánypótlást tesz szükségessé (Kbt. 71. § (6) bekezdés).
- Ajánlattevőként érdemes a futó határidő alatt a teljes ajánlatot átnézni, mert ilyenkor az önkéntes hiánypótlás lehetősége is nyitva áll (Kbt. 71. § (5) bekezdés).
- A bírálat szükség szerint a 72. § szerinti indokoláskérést is magában foglalja (Kbt. 69. § (2) bekezdés); erről az aránytalanul alacsony árról szóló útmutató szól. Ha az ajánlattevő a hiánypótlással vagy az érvénytelenné nyilvánítással kapcsolatban jogsértést észlel, a tudomásszerzést követő három munkanapon belül előzetes vitarendezést kezdeményezhet (Kbt. 80. § (1) bekezdés a) pont; lásd a jogorvoslatról szóló útmutatót).
Kapcsolódó oldalak
Előző útmutató
Egységes európai közbeszerzési dokumentum és igazolások
Következő útmutató
Aránytalanul alacsony ár és egyéb aránytalan vállalások
Szeretné, ha a közbeszerzési dokumentumait közzététel előtt ellenőriznék? Megmutatjuk, hogyan végzi ezt a Procurelex Ellenőrzés.
Bemutató kéréseÁltalános tájékoztatás a hatályos Kbt.-ről. Nem minősül jogi tanácsadásnak.