Gyakorlati útmutató
Értékelési szempontok: ár, költség és ár-érték arány
Milyen szempontok alapján választható ki a gazdaságilag legelőnyösebb ajánlat, mikor elég a legalacsonyabb ár, és mit kell előre megadni a súlyszámokról, a pontozásról és a holtverseny feloldásáról (Kbt. 76–78. §).
Jogalap76. § (1) bekezdés · 76. § (2) bekezdés · 76. § (3) bekezdés · 76. § (5) bekezdés · 76. § (6) bekezdés · 76. § (9) bekezdés · 76. § (10) bekezdés · 77. § (1) bekezdés · 77. § (2) bekezdés · 77. § (4) bekezdés · 77. § (5) bekezdés · 78. § (1) bekezdés · hivatalos szöveg
Az ajánlatkérő az eljárást megindító felhívásban határozza meg azokat a szempontokat, amelyek alapján a számára – adott esetben szociális, társadalmi és környezetvédelmi szempontból is – gazdaságilag legelőnyösebb ajánlatot kiválasztja; ezek az értékelési szempontok (Kbt. 76. § (1) bekezdés). Az útmutató bemutatja a három lehetséges szempontrendszert, azt, hogy mikor elég a legalacsonyabb ár, milyen követelményeknek kell a szempontoknak megfelelniük, és mit kell előre rögzíteni a súlyszámokról, a pontozásról és a holtverseny feloldásáról.
Három szempontrendszer
Értékelési szempontként a következők alkalmazhatók (Kbt. 76. § (2) bekezdés):
- a legalacsonyabb ár;
- a legalacsonyabb költség, amelyet az ajánlatkérő által meghatározott költséghatékonysági módszerrel kell kiszámítani;
- a legjobb ár-érték arányt megjelenítő – különösen minőségi, környezetvédelmi, szociális – szempontok, amelyek között az ár vagy a költség is szerepel.
A legalacsonyabb ár csak kivételesen
Főszabály szerint a legalacsonyabb költség vagy a legjobb ár-érték arány szempontját kell alkalmazni. A legalacsonyabb ár akkor lehet egyedüli szempont, ha az ajánlatkérő igényeinek konkrétan meghatározott minőségi és műszaki követelményeknek megfelelő áru vagy szolgáltatás felel meg, és a gazdaságilag legelőnyösebb ajánlat kiválasztását további minőségi jellemzők nem, csak a legalacsonyabb ár értékelése szolgálja. Tervezési, mérnöki és építészeti szolgáltatásnál, valamint építési beruházásnál a legalacsonyabb ár nem lehet egyedüli szempont. A Kbt. felhatalmazásán alapuló jogszabály, támogatásból megvalósuló beszerzésnél pedig a támogatás feltételrendszere egyes beszerzési tárgyakra részletes szabályokat határozhat meg a szempontrendszerre és a módszerre (Kbt. 76. § (5) bekezdés).
Versenypárbeszédben, innovációs partnerségben és a tervpályázatot követő, a 98. § (5) bekezdése szerinti hirdetmény nélküli tárgyalásos eljárásban csak a legjobb ár-érték arányt megjelenítő szempontrendszer alkalmazható (Kbt. 90. § (6) bekezdés, Kbt. 96. § (4) bekezdés, Kbt. 100. § (3) bekezdés).
Mit lehet értékelni?
A legjobb ár-érték arányt megjelenítő szempontok vonatkozhatnak különösen (Kbt. 76. § (3) bekezdés):
- a minőségre, a műszaki értékre, az esztétikai és funkcionális tulajdonságokra, a valamennyi felhasználó számára való hozzáférhetőségre, hátrányos helyzetű munkavállalók alkalmazására, egyéb szociális, környezetvédelmi és innovatív tulajdonságokra, a forgalmazási feltételekre, a vevőszolgálatra és a műszaki segítségnyújtásra, a pótalkatrészek biztosítására, a készletbiztonságra, a teljesítés időpontjára vagy időszakára (Kbt. 76. § (3) bekezdés a) pont);
- a teljesítésben részt vevő személyi állomány szervezettségére, képzettségére és tapasztalatára, ha a személyzet minősége jelentős hatással lehet a teljesítés színvonalára (Kbt. 76. § (3) bekezdés b) pont).
Az ár vagy a költség rögzített értéken is megadható; ilyenkor az ajánlattevők csak a többi szempontban versenyeznek (Kbt. 76. § (4) bekezdés). A szempont akkor kapcsolódik a szerződés tárgyához, ha a beszerzéshez bármely módon és életciklusa bármely szakaszában kapcsolódik, akkor is, ha a végeredmény tulajdonságait érdemben nem határozza meg (Kbt. 76. § (7) bekezdés); értékelhető például az álláskeresők foglalkoztatásának megajánlott mértéke vagy munkanélküliek képzése a teljesítés keretében (Kbt. 76. § (8) bekezdés).
Követelmények a szempontokkal szemben
Az értékelési szempontoknak (Kbt. 76. § (6) bekezdés):
- a szerződés tárgyához kell kapcsolódniuk;
- nem adhatnak önkényes döntési lehetőséget az ajánlatkérőnek, hanem mennyiségi vagy szakmai szempontok alapján értékelhető tényezőkön kell alapulniuk;
- biztosítaniuk kell a 2. § (1)–(5) bekezdésében foglalt alapelvek betartását;
- nem értékelhetik az ajánlattevő szerződés teljesítéséhez szükséges alkalmasságát; ha a személyi állományt értékelik és ahhoz alkalmassági feltétel is kapcsolódik, egyértelműen el kell különíteni a minimálisan szükséges elvárást az értékelt többlettől;
- nem eredményezhetik ugyanazon ajánlati tartalmi elem többszöri értékelését.
Az ajánlatkérőnek olyan előírásokat is meg kell határoznia, amelyek alapján ellenőrizni tudja, mennyiben felel meg az ajánlat a szempontoknak; kétség esetén meg kell győződnie a közölt információk helytállóságáról (Kbt. 76. § (13) bekezdés).
Mit kell a felhívásban megadni?
Ha nem egyedül a legalacsonyabb ár, illetve nem egyedül a 78. § szerinti módszerrel meghatározott legalacsonyabb költség dönt, az ajánlatkérő köteles meghatározni (Kbt. 76. § (9) bekezdés):
- az értékelési szempontokat és a tényleges jelentőségükkel arányos súlyszámokat (Kbt. 76. § (9) bekezdés a) pont);
- az adható pontszám alsó és felső határát, amely minden szempontnál azonos (Kbt. 76. § (9) bekezdés c) pont);
- azt a módszert vagy módszereket, amellyel a ponthatárok közötti pontszámot megadja (Kbt. 76. § (9) bekezdés d) pont).
Ezeket az eljárást megindító felhívásban kell megadni; a módszer részletes ismertetése a további közbeszerzési dokumentumokban is szerepelhet. Ha a súlyszám meghatározása objektív okból nem lehetséges, és az ajánlatkérő ezt a felhívásban egyértelműen alátámasztja, a szempontokat csökkenő fontossági sorrendben kell feltüntetni, és az értékelés módszerét a közbeszerzési dokumentumokban kell leírni (Kbt. 76. § (10) bekezdés). A módszerekről és az ajánlatok elbírálásáról a Közbeszerzési Hatóság útmutatót készít (Kbt. 76. § (12) bekezdés).
Legkedvezőbb szint és minimális elvárás
Az ár- vagy költségszemponton kívüli szempontoknál az ajánlatkérő a felhívásban meghatározhatja az ajánlati elem azon legkedvezőbb szintjét, amelyre és az annál kedvezőbb vállalásokra egyaránt a ponthatár felső határával azonos pontszámot ad. Bármely szempontnál, továbbá – átalánydíjas szerződés kivételével – az önállóan nem értékelt, de az ellenszolgáltatást rögzítő egységáraknál vagy költségeknél olyan elvárást is meghatározhat, amelynél az ajánlati elem nem lehet kedvezőtlenebb (Kbt. 77. § (1) bekezdés).
Az összpontszám kiszámítása
Az ajánlatkérő az értékelt tartalmi elemeket a felhívásban megadott ponthatárok között, az általa meghatározott módszerrel pontozza, a pontszámokat megszorozza a súlyszámmal, és a szorzatokat ajánlatonként összeadja: a legnagyobb összpontszámú ajánlat a legkedvezőbb (Kbt. 77. § (2) bekezdés). Ha a felhívásban előre jelezte, az értékelés után elektronikus árlejtést is kezdeményezhet (Kbt. 77. § (3) bekezdés).
Életciklusköltség
Ha a költséget életciklusköltség-számítással határozza meg, az ajánlatkérő ezt a felhívásban feltünteti, a közbeszerzési dokumentumokban pedig megadja, milyen adatokat kell az ajánlattevőknek közölniük, és milyen módszerrel számol (Kbt. 78. § (1) bekezdés). Figyelembe vehetők a megszerzés, a használat (különösen az energia- és más erőforrás-felhasználás), a fenntartás és az életciklus vége költségei, valamint – ha pénzben kifejezhetők és ellenőrizhetők – a környezeti externáliák költségei (Kbt. 78. § (2) bekezdés). Az utóbbiakra alkalmazott módszernek objektíven ellenőrizhetőnek, előre meghatározottnak és mindenki számára hozzáférhetőnek kell lennie, a szükséges adatoknak pedig ésszerű erőfeszítéssel rendelkezésre bocsáthatóknak (Kbt. 78. § (3) bekezdés).
Holtverseny
Az ajánlatkérő a közbeszerzési dokumentumokban megadhat olyan objektív módszert vagy kiegészítő szempontot, amely holtverseny esetén dönt. Ha ilyet nem adott meg, az az ajánlat a legkedvezőbb, amely a nem egyenlő pontszámot kapott szempontok közül a legmagasabb súlyszámúra több pontot kapott; a legalacsonyabb ár szempontjánál pedig közjegyző jelenlétében tartott sorsolás dönt. Sorsolást az ajánlatkérő akkor is tarthat, ha a legkedvezőbb ajánlat így sem határozható meg (Kbt. 77. § (5) bekezdés).
A nyertes és a szerződés
Az eljárás nyertese az az ajánlattevő, aki az értékelési szempontok szerint a legkedvezőbb ajánlatot tette, és ajánlata érvényes (Kbt. 77. § (4) bekezdés); értékelni csak a bírálat során megfelelőnek talált ajánlatokat lehet (Kbt. 69. § (3) bekezdés). A bontáskor ismertetni kell az értékelésre kerülő főbb számszerűsíthető adatokat (Kbt. 68. § (4) bekezdés), ezek nyilvánosságra hozatalát az ajánlattevő nem tilthatja meg (Kbt. 44. § (3) bekezdés), és a szerződésnek tartalmaznia kell a nyertes ajánlat értékelt elemeit (Kbt. 131. § (2) bekezdés).
Gyakorlati tanácsok
- Érdemes a módszert a felhívás közzététele előtt próbaszámításokkal ellenőrizni: így látszik, hogy a súlyszámok valóban a szempontok tényleges jelentőségét tükrözik-e (Kbt. 76. § (9) bekezdés a) pont), és hogy egy ajánlat kiesése megváltoztatja-e a többiek egymáshoz viszonyított sorrendjét. Ez utóbbin múlik, hogy a második legkedvezőbb ajánlattevőt is fel lehet-e hívni az igazolások benyújtására (Kbt. 69. § (6) bekezdés); lásd az összegezésről és a moratóriumról szóló útmutatót.
- Ha az alkalmassági követelmény és az értékelési szempont ugyanarra a körülményre vonatkozik (például a szakemberek tapasztalatára), érdemes a felhívásban külön megadni a minimumot és az értékelt többletet (Kbt. 76. § (6) bekezdés d) pont); a szakemberek hiánypótlásáról a hiánypótlásról szóló útmutató szól.
- Az aránytalanul alacsony ár vizsgálata főszabály szerint a bírálat része, nyílt eljárásban azonban a dokumentumok rendelkezése szerint az értékelés után is történhet (Kbt. 81. § (4) bekezdés); lásd az erről szóló útmutatót. A gyakori kérdéseket a nyertes kiválasztásáról szóló GYIK gyűjti össze.
Kapcsolódó oldalak
Előző útmutató
Aránytalanul alacsony ár és egyéb aránytalan vállalások
Következő útmutató
Írásbeli összegezés, szerződéskötés és szerződéskötési moratórium
Szeretné, ha a közbeszerzési dokumentumait közzététel előtt ellenőriznék? Megmutatjuk, hogyan végzi ezt a Procurelex Ellenőrzés.
Bemutató kéréseÁltalános tájékoztatás a hatályos Kbt.-ről. Nem minősül jogi tanácsadásnak.