# Értékelési szempontok: ár, költség és ár-érték arány

- URL: https://procurelex.hu/hu/utmutatok/ertekelesi-szempontok
- Frissítve: 2026-11-17
- Tervezet – jogi felülvizsgálatra vár
- Jogalap: Kbt. 76. § (1) bekezdés, Kbt. 76. § (2) bekezdés, Kbt. 76. § (3) bekezdés, Kbt. 76. § (5) bekezdés, Kbt. 76. § (6) bekezdés, Kbt. 76. § (9) bekezdés, Kbt. 76. § (10) bekezdés, Kbt. 77. § (1) bekezdés, Kbt. 77. § (2) bekezdés, Kbt. 77. § (4) bekezdés, Kbt. 77. § (5) bekezdés, Kbt. 78. § (1) bekezdés

Milyen szempontok alapján választható ki a gazdaságilag legelőnyösebb ajánlat, mikor elég a legalacsonyabb ár, és mit kell előre megadni a súlyszámokról, a pontozásról és a holtverseny feloldásáról (Kbt. 76–78. §).

Az ajánlatkérő az eljárást megindító felhívásban határozza meg azokat a szempontokat, amelyek alapján a számára – adott esetben szociális, társadalmi és környezetvédelmi szempontból is – gazdaságilag legelőnyösebb ajánlatot kiválasztja; ezek az értékelési szempontok ([Kbt. 76. § (1) bekezdés](https://procurelex.hu/hu/kbt/76#p1)). Az útmutató bemutatja a három lehetséges szempontrendszert, azt, hogy mikor elég a legalacsonyabb ár, milyen követelményeknek kell a szempontoknak megfelelniük, és mit kell előre rögzíteni a súlyszámokról, a pontozásról és a holtverseny feloldásáról.

## Három szempontrendszer

Értékelési szempontként a következők alkalmazhatók ([Kbt. 76. § (2) bekezdés](https://procurelex.hu/hu/kbt/76#p2)):

- a legalacsonyabb ár;
- a legalacsonyabb költség, amelyet az ajánlatkérő által meghatározott költséghatékonysági módszerrel kell kiszámítani;
- a legjobb ár-érték arányt megjelenítő – különösen minőségi, környezetvédelmi, szociális – szempontok, amelyek között az ár vagy a költség is szerepel.

## A legalacsonyabb ár csak kivételesen

Főszabály szerint a legalacsonyabb költség vagy a legjobb ár-érték arány szempontját kell alkalmazni. A legalacsonyabb ár akkor lehet egyedüli szempont, ha az ajánlatkérő igényeinek konkrétan meghatározott minőségi és műszaki követelményeknek megfelelő áru vagy szolgáltatás felel meg, és a gazdaságilag legelőnyösebb ajánlat kiválasztását további minőségi jellemzők nem, csak a legalacsonyabb ár értékelése szolgálja. Tervezési, mérnöki és építészeti szolgáltatásnál, valamint építési beruházásnál a legalacsonyabb ár nem lehet egyedüli szempont. A Kbt. felhatalmazásán alapuló jogszabály, támogatásból megvalósuló beszerzésnél pedig a támogatás feltételrendszere egyes beszerzési tárgyakra részletes szabályokat határozhat meg a szempontrendszerre és a módszerre ([Kbt. 76. § (5) bekezdés](https://procurelex.hu/hu/kbt/76#p5)).

Versenypárbeszédben, innovációs partnerségben és a tervpályázatot követő, a 98. § (5) bekezdése szerinti hirdetmény nélküli tárgyalásos eljárásban csak a legjobb ár-érték arányt megjelenítő szempontrendszer alkalmazható ([Kbt. 90. § (6) bekezdés](https://procurelex.hu/hu/kbt/90#p6), [Kbt. 96. § (4) bekezdés](https://procurelex.hu/hu/kbt/96#p4), [Kbt. 100. § (3) bekezdés](https://procurelex.hu/hu/kbt/100#p3)).

## Mit lehet értékelni?

A legjobb ár-érték arányt megjelenítő szempontok vonatkozhatnak különösen ([Kbt. 76. § (3) bekezdés](https://procurelex.hu/hu/kbt/76#p3)):

- a minőségre, a műszaki értékre, az esztétikai és funkcionális tulajdonságokra, a valamennyi felhasználó számára való hozzáférhetőségre, [hátrányos helyzetű munkavállalók](https://procurelex.hu/hu/fogalomtar/hatranyos-helyzetu-munkavallalo) alkalmazására, egyéb szociális, környezetvédelmi és innovatív tulajdonságokra, a forgalmazási feltételekre, a vevőszolgálatra és a műszaki segítségnyújtásra, a pótalkatrészek biztosítására, a készletbiztonságra, a teljesítés időpontjára vagy időszakára ([Kbt. 76. § (3) bekezdés a) pont](https://procurelex.hu/hu/kbt/76#p3-a));
- a teljesítésben részt vevő személyi állomány szervezettségére, képzettségére és tapasztalatára, ha a személyzet minősége jelentős hatással lehet a teljesítés színvonalára ([Kbt. 76. § (3) bekezdés b) pont](https://procurelex.hu/hu/kbt/76#p3-b)).

Az ár vagy a költség rögzített értéken is megadható; ilyenkor az ajánlattevők csak a többi szempontban versenyeznek ([Kbt. 76. § (4) bekezdés](https://procurelex.hu/hu/kbt/76#p4)). A szempont akkor kapcsolódik a szerződés tárgyához, ha a beszerzéshez bármely módon és [életciklusa](https://procurelex.hu/hu/fogalomtar/eletciklus) bármely szakaszában kapcsolódik, akkor is, ha a végeredmény tulajdonságait érdemben nem határozza meg ([Kbt. 76. § (7) bekezdés](https://procurelex.hu/hu/kbt/76#p7)); értékelhető például az álláskeresők foglalkoztatásának megajánlott mértéke vagy munkanélküliek képzése a teljesítés keretében ([Kbt. 76. § (8) bekezdés](https://procurelex.hu/hu/kbt/76#p8)).

## Követelmények a szempontokkal szemben

Az értékelési szempontoknak ([Kbt. 76. § (6) bekezdés](https://procurelex.hu/hu/kbt/76#p6)):

- a szerződés tárgyához kell kapcsolódniuk;
- nem adhatnak önkényes döntési lehetőséget az ajánlatkérőnek, hanem mennyiségi vagy szakmai szempontok alapján értékelhető tényezőkön kell alapulniuk;
- biztosítaniuk kell a 2. § (1)–(5) bekezdésében foglalt alapelvek betartását;
- nem értékelhetik az ajánlattevő szerződés teljesítéséhez szükséges alkalmasságát; ha a személyi állományt értékelik és ahhoz alkalmassági feltétel is kapcsolódik, egyértelműen el kell különíteni a minimálisan szükséges elvárást az értékelt többlettől;
- nem eredményezhetik ugyanazon ajánlati tartalmi elem többszöri értékelését.

Az ajánlatkérőnek olyan előírásokat is meg kell határoznia, amelyek alapján ellenőrizni tudja, mennyiben felel meg az ajánlat a szempontoknak; kétség esetén meg kell győződnie a közölt információk helytállóságáról ([Kbt. 76. § (13) bekezdés](https://procurelex.hu/hu/kbt/76#p13)).

## Mit kell a felhívásban megadni?

Ha nem egyedül a legalacsonyabb ár, illetve nem egyedül a 78. § szerinti módszerrel meghatározott legalacsonyabb költség dönt, az ajánlatkérő köteles meghatározni ([Kbt. 76. § (9) bekezdés](https://procurelex.hu/hu/kbt/76#p9)):

- az értékelési szempontokat és a tényleges jelentőségükkel arányos súlyszámokat ([Kbt. 76. § (9) bekezdés a) pont](https://procurelex.hu/hu/kbt/76#p9-a));
- az adható pontszám alsó és felső határát, amely minden szempontnál azonos ([Kbt. 76. § (9) bekezdés c) pont](https://procurelex.hu/hu/kbt/76#p9-c));
- azt a módszert vagy módszereket, amellyel a ponthatárok közötti pontszámot megadja ([Kbt. 76. § (9) bekezdés d) pont](https://procurelex.hu/hu/kbt/76#p9-d)).

Ezeket az eljárást megindító felhívásban kell megadni; a módszer részletes ismertetése a további közbeszerzési dokumentumokban is szerepelhet. Ha a súlyszám meghatározása objektív okból nem lehetséges, és az ajánlatkérő ezt a felhívásban egyértelműen alátámasztja, a szempontokat csökkenő fontossági sorrendben kell feltüntetni, és az értékelés módszerét a közbeszerzési dokumentumokban kell leírni ([Kbt. 76. § (10) bekezdés](https://procurelex.hu/hu/kbt/76#p10)). A módszerekről és az ajánlatok elbírálásáról a Közbeszerzési Hatóság útmutatót készít ([Kbt. 76. § (12) bekezdés](https://procurelex.hu/hu/kbt/76#p12)).

## Legkedvezőbb szint és minimális elvárás

Az ár- vagy költségszemponton kívüli szempontoknál az ajánlatkérő a felhívásban meghatározhatja az ajánlati elem azon legkedvezőbb szintjét, amelyre és az annál kedvezőbb vállalásokra egyaránt a ponthatár felső határával azonos pontszámot ad. Bármely szempontnál, továbbá – átalánydíjas szerződés kivételével – az önállóan nem értékelt, de az ellenszolgáltatást rögzítő egységáraknál vagy költségeknél olyan elvárást is meghatározhat, amelynél az ajánlati elem nem lehet kedvezőtlenebb ([Kbt. 77. § (1) bekezdés](https://procurelex.hu/hu/kbt/77#p1)).

## Az összpontszám kiszámítása

Az ajánlatkérő az értékelt tartalmi elemeket a felhívásban megadott ponthatárok között, az általa meghatározott módszerrel pontozza, a pontszámokat megszorozza a súlyszámmal, és a szorzatokat ajánlatonként összeadja: a legnagyobb összpontszámú ajánlat a legkedvezőbb ([Kbt. 77. § (2) bekezdés](https://procurelex.hu/hu/kbt/77#p2)). Ha a felhívásban előre jelezte, az értékelés után elektronikus árlejtést is kezdeményezhet ([Kbt. 77. § (3) bekezdés](https://procurelex.hu/hu/kbt/77#p3)).

## Életciklusköltség

Ha a költséget életciklusköltség-számítással határozza meg, az ajánlatkérő ezt a felhívásban feltünteti, a közbeszerzési dokumentumokban pedig megadja, milyen adatokat kell az ajánlattevőknek közölniük, és milyen módszerrel számol ([Kbt. 78. § (1) bekezdés](https://procurelex.hu/hu/kbt/78#p1)). Figyelembe vehetők a megszerzés, a használat (különösen az energia- és más erőforrás-felhasználás), a fenntartás és az életciklus vége költségei, valamint – ha pénzben kifejezhetők és ellenőrizhetők – a környezeti externáliák költségei ([Kbt. 78. § (2) bekezdés](https://procurelex.hu/hu/kbt/78#p2)). Az utóbbiakra alkalmazott módszernek objektíven ellenőrizhetőnek, előre meghatározottnak és mindenki számára hozzáférhetőnek kell lennie, a szükséges adatoknak pedig ésszerű erőfeszítéssel rendelkezésre bocsáthatóknak ([Kbt. 78. § (3) bekezdés](https://procurelex.hu/hu/kbt/78#p3)).

## Holtverseny

Az ajánlatkérő a közbeszerzési dokumentumokban megadhat olyan objektív módszert vagy kiegészítő szempontot, amely holtverseny esetén dönt. Ha ilyet nem adott meg, az az ajánlat a legkedvezőbb, amely a nem egyenlő pontszámot kapott szempontok közül a legmagasabb súlyszámúra több pontot kapott; a legalacsonyabb ár szempontjánál pedig közjegyző jelenlétében tartott sorsolás dönt. Sorsolást az ajánlatkérő akkor is tarthat, ha a legkedvezőbb ajánlat így sem határozható meg ([Kbt. 77. § (5) bekezdés](https://procurelex.hu/hu/kbt/77#p5)).

## A nyertes és a szerződés

Az eljárás nyertese az az ajánlattevő, aki az értékelési szempontok szerint a legkedvezőbb ajánlatot tette, és ajánlata érvényes ([Kbt. 77. § (4) bekezdés](https://procurelex.hu/hu/kbt/77#p4)); értékelni csak a bírálat során megfelelőnek talált ajánlatokat lehet ([Kbt. 69. § (3) bekezdés](https://procurelex.hu/hu/kbt/69#p3)). A bontáskor ismertetni kell az értékelésre kerülő főbb számszerűsíthető adatokat ([Kbt. 68. § (4) bekezdés](https://procurelex.hu/hu/kbt/68#p4)), ezek nyilvánosságra hozatalát az ajánlattevő nem tilthatja meg ([Kbt. 44. § (3) bekezdés](https://procurelex.hu/hu/kbt/44#p3)), és a szerződésnek tartalmaznia kell a nyertes ajánlat értékelt elemeit ([Kbt. 131. § (2) bekezdés](https://procurelex.hu/hu/kbt/131#p2)).

## Gyakorlati tanácsok

- Érdemes a módszert a felhívás közzététele előtt próbaszámításokkal ellenőrizni: így látszik, hogy a súlyszámok valóban a szempontok tényleges jelentőségét tükrözik-e ([Kbt. 76. § (9) bekezdés a) pont](https://procurelex.hu/hu/kbt/76#p9-a)), és hogy egy ajánlat kiesése megváltoztatja-e a többiek egymáshoz viszonyított sorrendjét. Ez utóbbin múlik, hogy a második legkedvezőbb ajánlattevőt is fel lehet-e hívni az igazolások benyújtására ([Kbt. 69. § (6) bekezdés](https://procurelex.hu/hu/kbt/69#p6)); lásd az [összegezésről és a moratóriumról szóló útmutatót](https://procurelex.hu/hu/utmutatok/osszegezes-es-szerzodeskotesi-moratorium).
- Ha az alkalmassági követelmény és az értékelési szempont ugyanarra a körülményre vonatkozik (például a szakemberek tapasztalatára), érdemes a felhívásban külön megadni a minimumot és az értékelt többletet ([Kbt. 76. § (6) bekezdés d) pont](https://procurelex.hu/hu/kbt/76#p6-d)); a szakemberek hiánypótlásáról a [hiánypótlásról szóló útmutató](https://procurelex.hu/hu/utmutatok/hianypotlas-es-felvilagositas-keres) szól.
- Az aránytalanul alacsony ár vizsgálata főszabály szerint a bírálat része, nyílt eljárásban azonban a dokumentumok rendelkezése szerint az értékelés után is történhet ([Kbt. 81. § (4) bekezdés](https://procurelex.hu/hu/kbt/81#p4)); lásd az [erről szóló útmutatót](https://procurelex.hu/hu/utmutatok/aranytalanul-alacsony-ar). A gyakori kérdéseket a [nyertes kiválasztásáról szóló GYIK](https://procurelex.hu/hu/gyik/nyertes-kivalasztasa) gyűjti össze.
