# Kbt. 37. § – Közzététel

- URL: https://procurelex.hu/hu/kbt/37 · English: https://procurelex.hu/en/kbt/37
- A közbeszerzésekről szóló 2015. évi CXLIII. törvény (2015. évi CXLIII. törvény), consolidated version in force from 2026-09-01; official text (prevails): https://njt.hu/jogszabaly/2015-143-00-00
- Amended by: 2024. évi LXIV. törvény 50. §

(1) Az ajánlatkérő hirdetmény útján köteles közzétenni:
   a) az előzetes tájékoztatót;
   b) a nyílt eljárást megindító ajánlati felhívást;
   c) a meghívásos, illetve tárgyalásos eljárást, valamint versenypárbeszédet, illetve innovációs partnerséget megindító részvételi felhívást, kivéve az előzetes tájékoztatót tartalmazó hirdetménnyel, valamint a külön jogszabály szerinti időszakos előzetes tájékoztatót tartalmazó hirdetménnyel meghirdetett meghívásos és tárgyalásos eljárás, továbbá külön jogszabály szerinti előminősítési hirdetménnyel meghirdetett meghívásos és tárgyalásos eljárás, versenypárbeszéd, illetve innovációs partnerség során küldött közvetlen részvételi felhívást;
   d) a 117. §-ban szabályozott saját beszerzési szabályok szerint folytatott eljárást megindító felhívást;
   e) a külön jogszabály szerinti időszakos előzetes tájékoztatót és az előminősítési hirdetményt;
   f) a tervpályázati kiírást;
   g) a koncessziós beszerzési eljárást megindító felhívást a 128. § és a 129. § (2) bekezdése szerinti eljárás kivételével;
   h) az eljárás eredményéről szóló tájékoztatót;
   i) a tervpályázati eljárás eredményéről szóló tájékoztatót;
   j) a szerződés módosításáról szóló tájékoztatót.
(2) Az (1) bekezdés h) és i) pontja szerinti eljárás eredményéről szóló tájékoztatót az ajánlatkérő legkésőbb a szerződéskötést, ennek hiányában az eljárás eredménytelenné nyilvánításáról vagy a szerződés megkötésének megtagadásáról szóló ajánlatkérői döntést vagy a szerződés megkötésének megtagadására vonatkozó ajánlattevői döntés kézhezvételét követő húsz napon belül köteles megküldeni közzétételre. Részekre történő ajánlattétel esetén az ajánlatkérő az eljárás eredményéről szóló tájékoztatót az egyes részekre vonatkozóan külön is közzéteheti. Az ajánlatkérő részekre történő ajánlattétel esetén a teljes eljárásra vagy több részre vonatkozóan akkor tehet közzé egyetlen tájékoztatót, ha az e bekezdés szerinti közzétételre megküldés határidejét a tájékoztatóban érintett mindegyik rész tekintetében betartja. Az eredménytelen közbeszerzési eljárás vagy az olyan közbeszerzési eljárás, amelynek eredményeképp nem kerül sor a szerződés megkötésére e hirdetmény – az egyes részek tekintetében az adott részre vonatkozó hirdetmény – közzétételével zárul le.
(3) Az ajánlatkérő köteles az eljárás eredményéről szóló tájékoztatóban feltüntetni, ha az előzetes tájékoztatóban meghatározott időszak alatt további szerződést nem kíván kötni.
(4) Az ajánlatkérő a (2) bekezdéstől eltérően az eljárás eredményéről szóló tájékoztatót keretmegállapodás vagy dinamikus beszerzési rendszer alkalmazása esetén a keretmegállapodás alapján, vagy a dinamikus beszerzési rendszer keretében kötött szerződésekről együttesen is közzéteheti. Ebben az esetben a hirdetményt a megelőző negyedév során kötött szerződésekről a naptári negyedév utolsó napját követő húsz napon belül kell megküldeni közzétételre.
(5) Az ajánlatkérő a szerződés módosításáról legkésőbb a szerződés módosításától számított öt munkanapon belül köteles az (1) bekezdés j) pontja szerinti tájékoztatót tartalmazó hirdetményt megküldeni közzétételre.
(6) Az ajánlatkérőnek a hirdetményeket külön jogszabályban meghatározott elektronikus úton és módon kell megküldenie közzétételre a Közbeszerzési Hatóságnak. Az ajánlatkérő az e törvény szerinti hirdetményeket a külön jogszabályban meghatározott adattartalom szerint köteles közzétenni. Az alkalmazandó hirdetményekre, azok kötelező adattartalmára és a hirdetmények megküldésére, ellenőrzésére és az ellenőrzés díjára, feladására, valamint közzétételének rendjére vonatkozó részletes szabályokat külön jogszabály tartalmazza. A hirdetmény-ellenőrzési díj igazgatási szolgáltatási díjnak minősül. A díjat a Közbeszerzési Hatóság köteles alaptevékenysége körében a működésre fordítani.
